Sikerült hidrogénplazmát előállítani

Fél másodpercre sikerült hidrogénből több millió Celsius-fokon plazmát előállítani szerdán a németországi Greifswaldban található kísérleti fúziós reaktorban, a Wendelstein 7-X-ben – írja az MTI.

Az eredményről Robert Wolf, a Max Planck Plazmafizikai Intézet (IPP) egyik igazgatója számolt be, aki elmondta, hogy 2020-ig lépésről lépésre harminc percre akarják növelni a plazmaállapot idejét.

Az intézet szerint még több évtizedig tart, amíg sikerül magfúzióval energiát előállítani. A mostani eredmény is ezen a hosszú úton egy fontos lépés. A tudósok ezúttal héliumból előállított plazmáról hidrogénből előállított plazmára, kutatásuk tulajdonképpeni tárgyára váltottak. A reaktor decemberi indításakor végzett első kísérletükben még azért héliumból állították elő az első plazmát, mert ez a gáz könnyebben válik plazmává, mint a hidrogén.

A Nap a minta

A Wendelstein 7-X nevű fúziós reaktor, amelyet a világ legbonyolultabb fúziós berendezésének tartanak, Németország egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházása, egyben az európai magfúziós kutatások alappillére is. Ez egy sztellarátor típusú berendezés, vagyis a Napban zajló reakciókat valósítja meg földi körülmények között. Az egymilliárd eurós gépben a tudósok a fúziót a Napban zajló folyamatokkal azonos módon akarják előidézni. Ehhez plazma – ionizált gáz – szükséges, hogy atommagok olvadjanak meg, és ezáltal óriási mennyiségű energia szabaduljon fel. A szabályozott magfúzió létrehozásához erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát, így állítva elő hatalmas mennyiségű tiszta, üvegházhatást és atomhulladékot nem termelő energiát.

A kísérletet elindító gombot Angela Merkel német kancellár nyomta meg, aki egyébként maga is fizikus. Merkel szerint az emberiség egyik legsürgetőbb kérdése az, hogyan lehet az egyre növekvő energiaigényt a klímacélok megsértése nélkül kielégíteni. A hidrogén szinte korlátlanul elérhető, tiszta energiaforrás, és négy vödörnyi vízből annyi energia nyerhető, mint negyven tonna szénből.

Szakértők több mint hatvan éve dolgoznak azon, hogy a magfúziót környezetbarát energiaforrásként hasznosítsák. Az ilyen jellegű erőművek megalkotásához két reaktortípussal, a tokamak és a sztellarátor típussal dolgozik a tudomány. A tokamak berendezések fejlesztése sokkal gyorsabban zajlott, elsősorban az egyszerűbb kialakítás miatt. Ugyan a tokamak ma is az energiatermelő fúziós erőművek kutatásának és építésének fő iránya, a technikai fejlődés eljutott arra a szintre, hogy a számos előnyös tulajdonsággal rendelkező sztellarátorok is megvalósítható alternatívát jelenthetnek. A tokamak típusból a ma létező legnagyobb berendezés Nagy-Britanniában található.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Az Alteo 200 forint alaposztalék mellett 200 forint rendkívüli osztalékot fizet

Az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. közgyűlése 200 forint alaposztalék mellett 200 forint rendkívüli osztalék kifizetéséről döntött részvényenként, elfogadva az igazgatóság osztalékfizetési javaslatát pénteken - tette közzé a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.