Ausztráliában az aszály, az ivóvízkészletek rohamos csökkenése hatalmas kihívás elé állítja mind a környezetvédőket, mind a politikusokat. Sürgős, ám egyben megbízható és hosszútávú megoldások váratnak magukra, a jövő zálogaiként.

Sótalanítási tervek megújuló energiákra támaszkodva Ausztráliában

Ausztráliában az aszály, az ivóvízkészletek rohamos csökkenése hatalmas kihívás elé állítja mind a környezetvédőket, mind a politikusokat. Sürgős, ám egyben megbízható és hosszútávú megoldások váratnak magukra, a jövő zálogaiként.

Ennek érdekében a nyugat-ausztráliai térségben nagyszabású projektbe kezdenek egy 780 millió dolláros sótalanító erőmű megépítésével, mely várhatóan 2011-re készül el, és 20%-kal fogja növelni a terület vízellátását. Az nagy energiaigényű komplexum az ígéretek szerint csak és kizárólag megújuló energiaforrásokból fog táplálkozni a minél kisebb kibocsátás érdekében.

A szövetségi kormány már jóváhagyta a terveket, melynek szigorú vadvédelmi követelményeknek kellett megfelelnie, így az építkezés már az idén megkezdődhet. Graham Jacobs, Nyugat-Ausztrália vízügyi minisztere a megújuló energiaforrásokról nyilatkozott bővebben:

„Az erőmű kizárólag olyan energiaszolgáltatóktól fogja vásárolni a szükséges energiát, melyek megújuló energiaforrásokból állítják elő azt. Az energia nagy része olyan generátorokból fog érkezni, melyek már a kereskedelmi színtéren is bizonyítottak, bizonyos rész pedig új, a technológiai fejlődést célzó megoldások révén kerülnek az erőműbe”.

a telep

A nyilatkozat ellenére a zöld csoportok szkeptikusak, hiszen a legutóbbi állami, Kwinana sótalanító projekt szén-dioxid-semleges, megújuló energiákat hasznosító erőműnek volt meghirdetve, ám kiderült, ez távol áll az igazságtól. A Water Corporation éves jelentése kimutatta, hogy az érintett területen drámaian nőtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, valamint a víztartalékok felhasználása.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.