Szigorúbb éghajlatvédelmi célokat vállalna az Európai Parlament

A szerdai plenáris ülésen 570 igen, 78 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők a jelentést, amelyben egyebek között az áll, hogy a klímaváltozás “gyorsabb és komolyabb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk”.

A képviselők szerint az EU-nak és a többi fejlett országnak 2020-ra a vállalt 20 helyett 25-40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Hosszú távon, 2050-re pedig egy legalább 80 százalékos csökkentésre van szükség az 1990 körüli referenciaértékhez képest.

Az EP egyebek között sürgeti, hogy legkésőbb 2015-re épüljenek nulla energiafelhasználású lakóépületek, 2020-ra pedig hasonló képességű kereskedelmi és közösségi épületek is. Fontosnak tartja a parlament a környezetbarát közlekedési technológiák, mint például a hidrogénhajtás, az elektromos hajtás, az üzemanyagcellák, a hibrid vagy fejlett bioüzemanyagok kutatásának és fejlesztésének erőteljesebb támogatását is.  A bizottság egy európai éghajlati alap vagy hasonló tagállami alapok létrehozását is ajánlja, a fejlődő országoknak pedig több pénzügyi támogatást tart szükségesnek.

Fontosnak tartja a bizottság az uniós polgárok tájékoztatását is a káros gázkibocsátás csökkentésének megfizethető módjairól, a termékek és szolgáltatások széntartalmáról, emellett az EP ingyenes energiavizsgálatokat is szervezne a tagállamokban, hogy a lakosok csökkenthessék energiafogyasztásukat és kibocsátásukat.

A másfél éve alakult bizottságnak két magyar tagja is volt Barsiné Pataky Etelka (Fidesz) és Tabajdi Csaba (MSZP) személyében. Közülük Barsiné a plenáris vitában felszólalva úgy vélte, hogy “a jelentés elfogadásával hiteles útiterv van az unió kezében a klímaváltozás elleni küzdelemhez”. Kifejtette, hogy a megfelelő eredmény eléréséhez a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő innovációra van szükség a gépjármű-technológiákban, a kapcsolódó alternatív üzemanyagokban, az intelligens közlekedési megoldásokban és a logisztikai irányítási rendszerekben, emellett tovább kell fejleszteni az európai infrastruktúrát, alkalmazni kell a szennyező fizet elvet a közlekedésben, és a közlekedés új kultúráját kell elterjeszteni.

Írásos hozzászólásában Tabajdi Csaba azt emelte ki, hogy a gazdasági világválság negatív hatásait ellensúlyozó állami gazdaságélénkítő csomagokban hangsúlyos szerepet kell szánni a zöld beruházásoknak. Emellett arra is törekedni kell, hogy “a XXI. században is megőrizzük Európa technológiai előnyét környezetvédelmi fejlesztések terén, és ezt gazdasági, társadalmi előnnyé formáljuk”.