Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Ma van a vizesélőhelyek világnapja. Riasztó adat, hogy a legújabb eredmények szerint hazánkban a természetes folyók és tavak közül csak 12% van jó ökológiai állapotban.
Ugyanakkor a jelenleg elérhető EU források elenyésző hányada szolgálja közvetlenül vizeink helyreállítását. A közvetett források szakmailag összehangolt, tudatos felhasználása lehet a feltétele annak, hogy a vizek ökológiai állapota a javulás útjára lépjen.
A Duna és nagyobb mellékfolyói egykori ártereiknek mintegy 80%-át elveszítették, a Tisza hossza pedig alig 2/3-ára rövidült a folyószabályozások miatt. A folyók és az őket kísérő hullámterek közti kapcsolatban további romlás megy végbe, mert a kiegyenesített folyók medre folyamatosan mélyül. A folyók vize egyre ritkábban jut ki a mellékágakba és holtágakba, tehát sok esetben az árvízvédelmi töltések által közrefogott hullámterek sem jutnak elegendő vízhez. A töltéseken kívüli területeken, ahová nem jut el a folyók vize, egyre több gondot okoz a csökkenő talajvízszint, a szárazabbá és melegebbé váló időjárás, a vízhiány és az aszály.
Az elmúlt tíz évben a WWF és helyi partnerei 8000 hektár vizesélőhelyet állítottak helyre a Duna vízgyűjtőjének különböző vízfolyásain az EU LIFE programja és a Coca-Cola Foundation támogatásával. A Coca-Cola Foundation és a WWF több éves együttműködése keretében 2020-ig további 5300 hektáron fognak élőhely-helyreállítások zajlani, ami 12 millió m? víz megőrzését vagy revitalizációját eredményezi.
A folyók és vizesélőhelyek kezelése során a WWF a “több teret a folyóknak” elvet vallja. Ahol lehetséges, ott az árhullámok éltető vizét vissza kell engedni a mellékágakba és holtágakba, valamint meg kell oldani, hogy az ilyenkor érkező többletvíz kijusson a szabályozások során lecsapolt egykori vizesélőhelyekre, amelyek mélyfekvésű és kedvezőtlen mezőgazdálkodási adottságokkal rendelkező területek. Ezzel a természeti sokszínűség a nedves rétek, erdők, tavak, nádasok természetes szivacsként működve megtartják a vizet, és ennek köszönhetően a folyókat övező, gazdálkodásra alkalmas területek általános vízellátása is jobb lesz.
Az EU direktívái által is védett természeti erőforrások között a víz előkelő helyen áll, ezért a Víz Keretirányelv céljainak elérése érdekében uniós források is felhasználhatók. Hazánkban ugyanakkor a rendelkezésre álló Környezet és Energiahatékonysági Programból (KEHOP) származó források elenyésző hányada szolgálja közvetlenül a vizek jó ökológiai állapotának elérését.
A KEHOP forrásokon kívül más operatív programokból és a vidékfejlesztési programból közvetett módon is van lehetőség a vizek állapotát javító intézkedések végrehajtására. A WWF álláspontja szerint ezek hatékony felhasználásának előfeltétele lenne, hogy a forrásokért felelős intézményeknek megismerjék az iránymutatást adó Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet, és a benne foglalt javaslatokat beépítsék a pályázati feltételek közé. A projektek végrehajtóinak bizonyítaniuk kellene ismereteiket a vizek jó állapotának jellemzőit illetően és el kellene sajátítaniuk a fenntartható vízgazdálkodás alapjait.
“Hazánk saját vízkincse iránti elkötelezettségét az bizonyítaná, ha a projektek végrehajtásával szemben állított feltételeknek a megvalósulását politikai szándék erősítené, és a 2020-ig futó projektek kivitelezésébe a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv javaslatai szervesen beépülnének” – fogalmazott Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője. “Ezt tovább erősítené, ha Magyarország önálló programot indítana a folyók, hullámterek és vizesélőhelyek állapotának javítására, és erre sok éven át jelentős forrásokat biztosítana a költségvetésből” – tette hozzá.
További információ a WWF Magyarország vizesélőhely rehabilitációs tevékenységéről itt.
