Az összes parlamenti politikai erő támogatta az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítését, így a még kidolgozásra váró javaslat az év végére az Országgyűlés elé kerülhet - jelentette be Farkas István, a klímatörvényt kezdeményező Magyar Természetvédők Szövetségének (MTSZ) elnöke, valamint Szili Katalin házelnök, az előkészítést végző Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) elnöke szerdán Budapesten.

Teljes a politikai konszenzus a klímatörvény szükségességéről

Az összes parlamenti politikai erő támogatta az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítését, így a még kidolgozásra váró javaslat az év végére az Országgyűlés elé kerülhet – jelentette be Farkas István, a klímatörvényt kezdeményező Magyar Természetvédők Szövetségének (MTSZ) elnöke, valamint Szili Katalin házelnök, az előkészítést végző Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) elnöke szerdán Budapesten.

Szili Katalin kifejtette: a négy parlamenti képviselőcsoport tagjai, kiegészülve néhány független képviselővel, pénteken adták be azt  – az NFFT által előkészített – határozati javaslatot, amelynek júniusig történő elfogadásával még nyáron elkezdődhet a klímatörvény részletes kidolgozása, majd ősszel az általános vitája az Országgyűlésben.

A házelnök szerint az elképzelés túlmutat a korábban elfogadott kiotói egyezményen, mivel nemcsak a károsanyag-kibocsátást, hanem egyéb környezetvédelmi, energiahatékonysági, társadalmi, szociális, és gazdasági területeket is szabályoz.  Az MTI kérdésére válaszolva hozzátette: a pártoknak várhatóan nem jelent majd gondot a klímatörvény részleteiről szóló megegyezés sem.

Farkas István biztatónak nevezte a kezdeményezésükre adott politikai reakciót, elmondása szerint az általuk megkeresett mintegy 70 képviselőből 62 politikus állt a klímavédelmi szabályozás mellé. A politikai támogatás mellett egyértelmű a javaslat kedvező társadalmi fogadtatása is, hiszen a szervezet felhívásához jelenleg 114 civil szervezet csatlakozott – fűzte hozzá.

Az MTSZ a klímatörvény segítségével szeretné elérni, hogy Magyarország ütemezetten csökkentse a fosszilis energia felhasználását, aminek eléréséhez egy energiakvóta kereskedelmi rendszer lenne a leghatásosabb eszköz. Továbbá a szervezet egy a mainál eredményesebb támogatási alap létrehozását is javasolja, amellyel a lakosság és a közösségi intézmények is finanszírozni tudják a megújuló energiaforrásokhoz, valamint az energiahatékonysághoz szükséges beruházásokat – mutatott rá a szakember.

Szili Katalin és Farkas István megemlítette, hogy hasonló szabályozás csak Angliában létezik, így – a klímaváltozásnak Európában egyedülálló módon kitett – Magyarország lehet a második ország, ahol törvénybe foglalják az éghajlatváltozás elleni küzdelem lépéseit.

A környezetvédelem fontossága miatt nem csak a pillanatnyi operatív feladatok megoldására, válságkezelésre van szükség, hanem az ország következő 20 évét meghatározó, távlatos gondolkodás kialakítására is – húzta alá az Országgyűlés elnöke.

A szocialista képviselő emlékeztetett: az NFFT a “fenntartható fejlődés prizmáján” keresztül még az idén megvizsgálja az ország jelenlegi állapotát, és egy 2035-ig terjedő, egészségügyi, szociális, környezeti, és gazdasági stratégiát alakít ki, amelynek eredménye egy “harmonikusabb társadalom” lehet.

Ajánlott tartalom

A gázkereskedelemre kivetett vám veszélyezteti az uniós energiaszolidaritást

A határokon átnyúló gázkereskedelemre kivetett német illeték veszélyezteti az Európai Unió energetikai szolidaritását - jelentette ki Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.