Az összes parlamenti politikai erő támogatta az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítését, így a még kidolgozásra váró javaslat az év végére az Országgyűlés elé kerülhet - jelentette be Farkas István, a klímatörvényt kezdeményező Magyar Természetvédők Szövetségének (MTSZ) elnöke, valamint Szili Katalin házelnök, az előkészítést végző Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) elnöke szerdán Budapesten.

Teljes a politikai konszenzus a klímatörvény szükségességéről

Szili Katalin kifejtette: a négy parlamenti képviselőcsoport tagjai, kiegészülve néhány független képviselővel, pénteken adták be azt  – az NFFT által előkészített – határozati javaslatot, amelynek júniusig történő elfogadásával még nyáron elkezdődhet a klímatörvény részletes kidolgozása, majd ősszel az általános vitája az Országgyűlésben.

A házelnök szerint az elképzelés túlmutat a korábban elfogadott kiotói egyezményen, mivel nemcsak a károsanyag-kibocsátást, hanem egyéb környezetvédelmi, energiahatékonysági, társadalmi, szociális, és gazdasági területeket is szabályoz.  Az MTI kérdésére válaszolva hozzátette: a pártoknak várhatóan nem jelent majd gondot a klímatörvény részleteiről szóló megegyezés sem.

Farkas István biztatónak nevezte a kezdeményezésükre adott politikai reakciót, elmondása szerint az általuk megkeresett mintegy 70 képviselőből 62 politikus állt a klímavédelmi szabályozás mellé. A politikai támogatás mellett egyértelmű a javaslat kedvező társadalmi fogadtatása is, hiszen a szervezet felhívásához jelenleg 114 civil szervezet csatlakozott – fűzte hozzá.

Az MTSZ a klímatörvény segítségével szeretné elérni, hogy Magyarország ütemezetten csökkentse a fosszilis energia felhasználását, aminek eléréséhez egy energiakvóta kereskedelmi rendszer lenne a leghatásosabb eszköz. Továbbá a szervezet egy a mainál eredményesebb támogatási alap létrehozását is javasolja, amellyel a lakosság és a közösségi intézmények is finanszírozni tudják a megújuló energiaforrásokhoz, valamint az energiahatékonysághoz szükséges beruházásokat – mutatott rá a szakember.

Szili Katalin és Farkas István megemlítette, hogy hasonló szabályozás csak Angliában létezik, így – a klímaváltozásnak Európában egyedülálló módon kitett – Magyarország lehet a második ország, ahol törvénybe foglalják az éghajlatváltozás elleni küzdelem lépéseit.

A környezetvédelem fontossága miatt nem csak a pillanatnyi operatív feladatok megoldására, válságkezelésre van szükség, hanem az ország következő 20 évét meghatározó, távlatos gondolkodás kialakítására is – húzta alá az Országgyűlés elnöke.

A szocialista képviselő emlékeztetett: az NFFT a “fenntartható fejlődés prizmáján” keresztül még az idén megvizsgálja az ország jelenlegi állapotát, és egy 2035-ig terjedő, egészségügyi, szociális, környezeti, és gazdasági stratégiát alakít ki, amelynek eredménye egy “harmonikusabb társadalom” lehet.

Ajánlott tartalom

Az amerikai energiatermelés fokozását célzó intézkedéseket jelentett be Donald Trump

Az amerikai energiatermelés fokozását és az energiahordozók exportjának növelését célzó intézkedéseket jelentett be az amerikai elnök pénteken.