Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.
Mint az európai gazdák szövetsége által megrendelt kutatásból kiderült, a méhek egészségét vélhetően károsító három növényvédőszer használata 2 milliárd euróval növelte az uniós agrárium forgalmát és 50 000 állást teremtett. Ez azonban rövid távú nyereség, ami nem számol a hosszú távú veszteséggel.
Mindennapi beporzásunk add meg nékünk ma
Idén nyáron már a Balatonnál is megfigyelték a méhek tömeges pusztulását, mely a világon szinte mindenütt égető probléma. Élelmiszernövényeink túlnyomó része a méhek beporzó tevékenységének segítségével kerülhet csak asztalunkra és tányérunkra. A méhek pusztulása szakvélemények szerint a neonikotinoid-alapú csávázószereknek köszönhető -főleg a repcetermesztésnél használják-, melyeket a Syngenta és a Bayer vegyipari konszernek gyártanak.
A jelenséget már 1994-ben megfigyelték francia méhészek, amikor neonikotinoid-alapú kemikáliákat permeteztek napraforgókra. A méhek megzavarodtak ettől és nagy számban el is pusztultak.
Ugyanakkor az Európai Élelmiszerbiztonsági Felügyelet (EFSA) által kiadott uniós szakjelentés ”nem talált közvetlen kapcsolatot a növényvédő-szerek és a méhállomány Európában és Észak Amerikában tapasztalt összeomlása között”, mert rövid távú következtetéseket nem lehetett levonni a nem eléggé sokrétű adatokból. Vírusoknak és a klímaváltozásnak is betudható a pusztulás, állítják a szkeptikusok. Anglia Élelmezési és Környezetvédelmi Kutatóintézete (FERA) sem tudott egyértelmű oksági kapcsolatot vonni az említett szerek és a méhpusztulás között.