Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A törvény tette lehetővé a Magyar Energia Hivatal számára, hogy a krízisalapba fizettesse be az áramszolgáltatókkal azt a pénzt, amit azoknak – a jogszabályban meghatározottnál magasabb árrés után – közvetlenül a fogyasztóknak kellett volna visszaadniuk – közölte a hivatal csütörtökön az MTI-vel.
A villamos energia törvény idevágó paragrafusa 2009. július elsején lépett hatályba, és 2009. december 31-ig volt érvényben – írták.
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében kifejtette, hogy súlyosan sérti a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot, hogy a többlet árrés miatt visszajáró részösszegeket a Magyar Energia Hivatal nem a fogyasztókhoz, hanem a krízislapba utaltatta. Úgy fogalmazott: a hivatal egy törvénymódosításra hivatkozva egyoldalúan felülírta korábbi jogerős határozatait, ezzel pedig törvénysértő módon túllépte a hatáskörét.
Szabó Máté szerint a villamos energia törvény módosítása nem volt visszamenőleges hatályú, ezért kizárólag a 2009. július 1. után indult, és megismételt eljárásokban kellett volna alkalmazni. A biztos a jelentésében megállapította azt is, hogy a hivatalnak nem lett volna lehetősége a határozatok érdemi módosítására
A Magyar Energia Hivatal 2009 júliusában tette közzé határozatait, ami szerint a túlfizetést részben a krízisalapba, részben pedig alapítványba kell befizetnie az ELMŰ-nek, az ÉMÁSZ-nak, az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-nek és a DÉMÁSZ-nak – mint villamos energia egyetemes szolgáltatóknak, amelyek a lakosságot, a nem lakossági kisfogyasztókat és a közintézményeket látják el.
Az eredeti, 2009. március 31-én meghozott energiahivatali határozatok szerint a túlfizetés 60 százalékát közvetlenül a fogyasztóknak, 40 százalékát pedig a védendő, illetve a szolgáltatásból kikapcsolt kisjövedelmű rászoruló áramfogyasztóknak kellett volna odaadni.
A fogyasztónként átlagosan körülbelül 500 forint visszafizetési kötelezettségről szóló határozatot 2009 július közepén – a törvénymódosítást követően – a hivatal megváltoztatta: a többlet árrés 60 százalékát a krízisalapba kell befizetniük a szolgáltatóknak, a 40 százalékát pedig a rászoruló lakosokat támogató alapítványok valamelyikébe, vagy kiemelten közhasznú társadalmi szervezet számlájára kell utalniuk adományként. Az adomány esetében ki kell kötni azt, hogy abból csak az adott áramszolgáltató szolgáltatási területén lévő fogyasztók kaphatnak támogatást.
A Magyar Energia Hivatal 2009. március 31-i határozatai szerint a négy áramszolgáltató – az egyes szolgáltatóknál eltérő mértékben – átlagosan 40 fillérrel magasabb árrést számolt az előzetes, de pontatlan becslés alapján.
