Igencsak túlzóak a Földön élő fajok millióinak kihalásáról szóló jelentések – állítják a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban ausztrál és új-zélandi kutatók, akik szerint így az sem fenyeget, hogy ma még ismeretlen állat- és növényfajok tömegesen halnának ki még mielőtt felfedeznék őket.
Korábban a szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a fajok öt százalékára leselkedik a kihalás veszélye a klímaváltozás, az erdőirtás és a különböző fejlesztések miatt. Egy új vizsgálat azonban kimutatta, hogy ez az adat ötszöröse a valóságosnak, leginkább azért, mert túlbecsülték a vadon élő állatok számát. Mivel magasabb számokból indultak ki, a környezetvédők sokkal gyorsabbra becsülték a fajok kihalásának mértékét. Ténylegesen az ütem sokkal lassúbb: a kihalás az állatok egy százalékát fenyegeti globálisan – olvasható a tanulmányt ismertető The Daily Telegraph című brit napilap online kiadásában. “Úgy véljük, hogy a Földön ma hozzávetőleg ötmillió növény- és állatfaj él, közülük 1,5 milliót azonosítottak már… Ez jóval kevesebb, mint néhány korábbi becslés, amely egyenesen 100 millióra tette a lehetséges fajok számát. A kihalási ráta 0,01 és 1 százalék között mozoghat évtizedenként” – írták a szakemberek. Mark Costello professzor, a tanulmány egyik szerzője szerint megállapításaik jó hírt jelentenek a globális biodiverzitás megőrzése szempontjából. “A Földön élő fajok számának túlbecsülése saját munkánkat teszi tönkre, mivel reménytelennek láttathatja a biodiveriztás felfedezésére és megőrzésére irányuló erőfeszítéseinket… Hisszük, hogy ha akár mérsékelten növeljük erőfeszítéseinket a rendszertan és a fajmegőrzés terén, a legtöbb fajt képesek leszünk felfedezni és megvédeni a kihalástól” – hangsúlyozta az Aucklandi Egyetem kutatója, hozzátéve, hogy egy-egy faj leírása, létezésének hivatalos elismerése könnyebbé teszi megóvását is.
Ahogy az élőlények rendszertanáról egyre több információ válik elérhetővé az interneten, folyamatosan növekszik az új fajok leírásával foglalkozó amatőrök és szakemberek száma is, különösen olyan, a biodiverzitás szempontjából gazdag térségekben, mint Ázsia és Dél-Amerika. “Azt találtuk, hogy ma háromszor annyian foglalkoznak az új fajok leírásával, mint bármikor korábban. A taxonómia aranykorát éljük – idézte Mark Costellót a BBC hírportálja. “Tudomásunk szerint meglepően kevés faj halt ki… Lesznek persze olyanok, amelyek eltűnnek, még mielőtt nyilvántartásba vennénk őket, de nem olyan sok” – vélekedett Nigel Stork, a brisbane-i Griffith Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. Jean-Christophe Vie, a Természetvédelmi Világszövetség fajvédelmi programjának igazgatóhelyettese azonban nem ért egyet a tanulmány végső megállapításával. “A kihalást általában alábecsülik. Sokkal fontosabb, hogy harcoljunk a kihalás ellen, mint hogy katalogizáljuk az összes fajt” – mondta a BBC-nek.