Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
“Új Otthonteremtés” címmel új lakóépületek építését ösztönző javaslatcsomagot dolgozott ki a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ). A munkaanyag (i) államilag folyósított 2,5%-os fix forintalapú jelzáloghitelre tesz javaslatot, továbbá (ii) számlabemutatás fejében a jelenlegi 27%-os áfából 20% visszatérítésére, valamint (iii) egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatásra, lakásonként maximum 3 millió forint értékben az A, A+ és e feletti épületenergetikai szintű új lakóépületekre. Az ösztönzők összevonhatók lennének.
A számítások azt mutatják, hogy mindezek megvalósítása fokozatos élénküléssel számolva már 2015-ben is 12,5 milliárdos nettó államháztartási többletet, és mintegy 212 milliárd értékű korszerű, új lakóingatlant eredményezne. Évi 22-32% növekedéssel kalkulálva 2020-ra elérhető lenne 120 ezer fő állandó foglalkoztatása, a hazai ingatanállomány megfelelő műszaki pótlása, és 2014-hez képest több, mint 270 milliárd forintos nettó államháztartási többletbevétel – nagyrészt az előírt számlás teljesítéseknek, a plusz foglalkoztatásból eredő befizetéseknek köszönhetően.
A javaslatcsomag sajtóbemutatóján Vidor Győző, a MÉASZ elnöke kifejtette, hogy a nem lakás jellegű új építések 2014 első felében trendszerű bővülést mutatnak, de a több mint fél évtizede válságban lévő magasépítési szegmens fellendítésére az új lakóépületek építésének erős ösztönzését a MÉASZ szakértői elengedhetetlennek tartják. A javaslatcsomag megvalósításával elérhető nemzetgazdasági, foglalkoztatási és versenyképességi előnyök az előzetes számítások szerint jelentősek. Ezért a javaslatcsomag szeptember közepén benyújtásra kerül a felelős kormányzati szervek felé.
Az Új Otthonteremtés javaslatcsomag azon felismert társadalmi, műszaki és iparági versenyképességi szükségleteken alapul, hogy nagyon fontos a műszaki pótlás felgyorsítása, továbbá a családok, az életkezdési helyzetben lévők és a hazaköltözők lakhatásának megfelelő színvonalon történő megoldása. Az új lakásépítések tehát korántsem “wellness-célokat” szolgálnak, hanem a műszaki avulást és fogyást megfelelően pótolva járulnak hozzá a nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez, a vidéki – részben szakképzetlen – foglalkoztatás bővítéséhez, áttételesen pedig az életszínvonal növekedéséhez.
A javaslatcsomag három fő pontja:
A Növekedési Hitel Program mintájára (vagy akár annak forrásából) 2,5%-os Új Otthonteremtési Hitel fix forintalapú jelzáloghitel biztosítása.
A javaslatcsomag egyik gerinc eleme. Az Új Otthonteremtő Hitel kihelyezését, folyósítását klasszikus módon az állami hitelnyújtó intézettel (MNB-vel) szerződő kereskedelmi bankok végeznék. A megvalósítás során fontos a bankok felé irányuló szabályozással biztosítani, hogy az igénybe vevők számára a költségszint ne haladja meg a 2,5%-ot.
A jelenlegi kamatkörnyezetben, az 1,5%-os kincstárjegyi hozamokat tekintve a finanszírozási költség fajlagosan alacsony: 2015-ben legfeljebb 2,6Mrd forint lenne, míg 2020-ban sem haladná meg a 12 milliárdot.
Részleges ÁFA-visszatérítés valamennyi számlával igazolt (telekár nélküli) új lakásépítési beruházásra. A jelenlegi 27%-os ÁFA értékéből 20% visszatérítése minden új lakóépületet építtető, vagy a tulajdonos számára. A nettó összeg 7%-a (a bruttó összeg 5,51%-a) az államháztartásban marad. Ez az arány erőteljes adópolitikai és gazdaságfehérítési ösztönzőként segítené az új, minőségi lakóépületek építését.
E közvetett állami hozzájárulás csökkentené az új épület bekerülési költségét. Részleges ÁFA-visszatérítésben a magánszemélyek részesülnének. Amennyiben egy építőipari cég kulcsrakész, új (jellemzően társasházi) lakóingatlanokat épít, a vásárlók az ÁFA meghatározott részét a megvásárlást követően az államtól igényelhetik vissza. Ez a megoldás egyértelmű és tiszta viszonyokat alapoz meg az új lakóingatlanok fejlesztése során.
Egyszeri 30.000 forint/m2 ösztönző energetikai támogatás lakásonként maximum 3 millió forint értékben, a mindenkor előírt energetikai szintnél magasabb (A, A+ és e feletti) értékű lakóépület beruházások ösztönzésére mindazoknak, akik előrelátó beruházásukkal túlteljesítik a mindenkor érvényes energetikai szintet és így időtálló műszaki értéket hoznak létre.
Az ilyen új lakóépületek jelentősen hozzájárulnak Magyarország uniós vállalásainak teljesítéséhez, és hazánk épületállománya épületenergetikai színvonalának javításához. Az energetikai szintek elérése a szükséges hőtechnikai felépítés mellett magával vonja a megújuló energiaforrások használatát is. Ezen elem a jelenlegi Szocpol rendszerben lévő épületenergetikai jóságot honoráló plusz támogatások kiterjesztését jelenti.
Az Új Otthonteremtés javaslatcsomag hozadékai
A program elindításával a 2014-re becsült 8500 új lakás helyett 2015-ben már 10.370 új lakás épülhetne, 212 Mrd forint nettó értékben, míg 13,7 Mrd forintnyi ÁFA-bevétel realizálódna – csupán az új lakásépítés szegmensből – és 33,9 Mrd forintnyi többlet nyereségadó (12% profithányad mellett) keletkezne. A kivitelezői többlet munkabér közteher befizetés 42 Mrd forint lenne. 5,39 Mrd forint iparűzési adóbevétel is befolyna.
Mindez összesen mintegy 95 milliárd forintnyi államháztartási bevételt jelentene. Ebből levonva a 2014-re becsült 79,9 milliárd forintnyi vonatkozó államháztartási bevételt, és a javaslatok forrásigényét ( a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 2,87 Mrd forint, 20%-nyi arányú új A, A+ lakóépület építéséhez). Az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozásához 2,6 Mrd forint. A részleges ÁFA-visszatérítés nem igényel forrásokat.) a 2015-ös nettó költségvetési eredmény 12,5 milliárd forint lenne.
Fokozatos, folyamatos élénkülés esetén, 2020-ban már 40.000 új lakás épülhetne, jelentős részben helyettesítő új építéssel) így egyensúly alakul ki a műszaki avulás és az új építések között. Mindez 120.000 fő állandó foglalkoztatottat (részben szakképzetlen munkanélküliekből) is eredményezne, továbbá konzervatív közelítéssel 817,9 Mrd forint új nettó beruházási érték jönne létre. Ez a jelenlegi építőipari teljesítmény több mint fele, amely a nemzeti vagyon gyarapodásához közvetlenül járul hozzá.
Államháztartási oldalon 53 Mrd forintnyi ÁFA bevétel jönne létre, és 130,9 Mrd forintnyi társasági adó (12% profithányad nyomán). Az SZJA és egyéb, legális munkabér utáni közteher bevételek: 161 Mrd forintot tennének ki, és 20,8 Mrd forint plusz iparűzési adóbevétel is keletkezne.
A javaslatok megvalósítása a KEHOP-ból vagy a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszerből 11,06 Mrd forint 20%-nyi A, A+ épület esetén, az Új Otthonteremtési Hitel finanszírozási költsége 10,1 Mrd forint lenne.
Az Új Otthonteremtés nettó kalkulált költségvetési eredménye 2020-ban: 276,5 Mrd forint.
