Veszélyben Európa utolsó őserdeje

Veszélyben van a kelet-lengyelországi Bielowieza Nemzeti Parkban lévő erdőség, Európa utolsó őserdeje és bölényrezervátuma – figyelmeztetnek környezetvédők, akik a lengyel kormányhoz és az Európai Unióhoz fordultak felhívásukkal.

Adam Bohdan környezetvédő szerint egyes fákat az állami erdőgazdálkodási hivatal vágat ki törvénytelenül, az uniós jogszabályok megsértésével. Az erdő mélyén évszázados fenyőfák várnak a fűrészüzembe való szállításra, máshol tölgyfákat és kőrisfákat vágtak ki, hogy bútor vagy gyufa készüljön belőlük.
A bialowiezai erdőnek a nemzeti parkhoz nem tartozó részét kezelő állami erdőgazdálkodási hivatal visszautasítja a vádakat. Az  erdészek vezetője, Andrzej Antczak szerint a fákat a szú elleni küzdelem jegyében vágják ki: tavaly 100 ezer köbméter fát termeltek így ki a körzetben.
A környezetvédők, akiket ez a magyarázat nem győz meg, augusztusban panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnál a vonatkozó irányelvek megsértése miatt. Néhány nappal később a Greenpeace látványos tüntetést szervezett a bialowiezai őserdő védelmében a környezetvédelmi minisztérium épülete előtt. A szervezet elérte, hogy ideiglenesen felfüggesztették a fakivágást.
“Bialowieza egyedülálló. Az erdő 12 ezer éves, itt áll az utolsó jégkorszak vége óta” – közölte Zdzislaw Szkiruc, a nemzeti park igazgatója. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökség-listájára 1979-ben felkerült nemzeti parkban 20 ezer állatfaj él, közöttük bölény, hiúz és farkas. Itt nőnek az öreg kontinens legmagasabb fái: a fenyő magassága az 50 métert, a tölgyé és a kőrisé 40 métert is eléri.
A környezetvédők növelni szeretnék a park területét. Jelenleg a lengyel-fehérorosz határ két oldalán elterülő 150 ezer hektáros erdő 16 százaléka tartozik a nemzeti parkhoz. Az erdő egyötöde szigorúan védett természetvédelmi rezervátumnak számít, a fennmaradó területet kezeli az erdőgazdálkodási hivatal. A fehérorosz oldalon is nemzeti park áll.
Albert Litwinowicz, a 2400 lélekszámú Bialowieza polgármestere elmondta, hogy a lakosokat megosztja a kiterjesztés terve, a korábbi bővítések ugyanis több kárt, mint hasznot okoztak. A kormány pénzt ígért, de egy fillért sem kaptak. Az emberek félnek, hogy a jövőben nem mehetnek gombászni az erdőbe, az ott dolgozók pedig elveszítik állásukat. “A bialowiezai erdő nemcsak a miénk, hanem minden lengyelé, egész Európáé… Miért a helyiekkel fizettetnek meg mégis mindent?” – kérdezte a polgármester.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.