Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Ismét szólhatnak a láncfűrészek Magyarország egyetlen jelentősebb kiterjedésű, háborítatlan erdőterületén, a Börzsöny északi részén fekvő Csarna-völgyben. A számos ritka növény- és állatfaj – köztük a hiúz – élőhelyéül szolgáló, fokozottan védett erdők sorsa most a miniszter kezében lehet.
A 2011-es körzeti erdőtervezés során az erdőgazdálkodóknak és a hivatalos természetvédelmi szerveknek nem sikerült egyezségre jutni a közel ezer hektáros Csarna-völgy háborítatlanságának fenntartásáról. Az állami tulajdonú erdőterület az országban egyedülálló módon harminc éve érintetlen, mégis hamarosan újra sor kerülhet a fakitermelésre. A településektől távol, a Börzsöny északi részén fekvő, nagyrészt fokozottan védett völgy ma még jelentős mértékben őrzi a Kárpátok élővilágának értékeit. Itt még fészkel a fekete gólya, a parlagi sas, vagy a fehérhátú fakopáncs. Patakjaiban megtalálható a kövi rák, és a petényi márna, amely fajok az ország más vizeiből már többnyire kipusztultak. A Magyarországon csak néhány helyen előforduló hiúz jelenléte szintén ismeretes a Csarna vidékéről. A völgy azon kevés területek egyike az országban, ahol a fennmaradásuk hosszú távon biztosított lehet – amennyiben az erdőség háborítatlansága fennmarad. A terület jövőjével kapcsolatban az erdőterv bizottság dönthet. A múlt héten történt egyeztetések során nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Ha továbbra sem sikerül megegyezni, a végső döntést a vidékfejlesztési miniszternek kell meghoznia.
„Természetvédelmi szempontból azt tartanánk az egyetlen helyes döntésnek, ha a Duna-Ipoly Nemzeti Park alig 2%-át kitevő Csarna-völgyben továbbra sem lenne fakitermelés.” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Magyarországon – néhány kis területű rezervátumot leszámítva – nincsenek háborítatlan erdőterületek. A nemzetközi irányelvek és a hatályos természetvédelmi törvény értelmében ugyanakkor nemcsak a Csarna völgyében, hanem valamennyi magyarországi nemzeti parkban ki kellene jelölni gazdálkodástól mentes, háborítatlan területeket. A nemzeti parkok ún. természeti zónájában az ember jelenlétét lehetőleg a fenntartható turizmusra és a természetvédelmi kezelésre kell korlátozni. Így történik ez a környező országok többségében is. Az új alaptörvényben is közös nemzeti örökségnek tekintett biológiai sokféleség csak így őrizhető meg a jövő nemzedékek számára.
A fokozottan védett erdők az ország erdőterületének töredékét jelentik, így az innen kitermelt faanyagból származó bevételek is elhanyagolhatók, ezért egy részük természeti övezetté alakítása semmiképp nem jelentene országunk gazdaságára nézve számottevő megterhelést. Nemzeti parkjaink fokozottan védett erdeinek megóvása – akárcsak az egész világon – közügy, amelyet a gyakorlatban is érvényesíteni kell. „Reméljük, hogy a Csarna-völgy nem kerül azon természeti értékeink sorába, amelyek szűk látókörű gazdasági érdekeknek esnek áldozatul!” – tette hozzá a szakember.