Élőben a Víz világtalálkozóról: a víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás

A víz ma a legveszélyeztetettebb erőforrás, ezért el kell érni, hogy a víz váljon a politikai gondolkodás és cselekvés legfontosabb kérdésévé – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a Budapesti víz világtalálkozó 2016-ot megnyitó beszédében hétfőn, Budapesten.

Hangsúlyozta: megfelelő mennyiségű és minőségű víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, nincs további ipari fejlődés, és nincs fenntartható urbanizáció, a víz a béke és a biztonság záloga is. Kifejtette, a népesség további gyarapodása és az élelmiszerfogyasztás növekedése 2030-ig a mostani vízfogyasztás további 30 százalékos növekedését eredményezi. Ráadásul az iparnak 2050-ig minimum 50 százalékkal több vízre lesz szüksége – mutatott rá. Kiemelte: a Budapesti víz világtalálkozó 2016 résztvevői azért gyűltek össze, hogy megoldásokat találjanak a közös gondokra.
ENSZ-vezetők a vízvagyon megőrzésére szólítottak fel

Peter Thomson, az ENSZ 71. Közgyűlésének elnöke szerint ha megfelelő mennyiségű vízhez jutnak az emberek világszerte, akkor béke és biztonság lesz. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára videoüzenetében arról beszélt, hogy a fenntartható fejlődéshez át kell alakítani az erőforrás-gazdálkodást. Ez biztosíthatja a tiszta ivóvizet a Föld minden lakójának. Szükséges a hatékonyabb szennyvízkezelés, amelyhez a már meglévő jó gyakorlatokat kell széles körben elterjeszteni – mondta.

 

ENSZ-vezetők a vízvagyon megőrzésére szólítottak fel

A vízvagyon védelmének fontosságára szólítottak fel a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 rendezvényen az ENSZ vezető tisztségviselői hétfőn Budapesten.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára videoüzenetében arról beszélt, hogy a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez át kell alakítani a jelenlegi erőforrás-gazdálkodást.  Ez biztosíthatja a tiszta ivóvizet a föld minden lakójának. Szükséges a szennyvízkezelés eddiginél magasabb fokú megvalósítása. Ehhez pedig a már meglévő jó gyakorlatokat széles körben el kell terjeszteni a föld országaiban – mondta.

I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárka, Ökumenikus Pátriárka videoüzenete szerint az egyház nem koncentrálhat kizárólag a lélek megmentésére, hanem az Isten által teremtett teljes világra, amiben a hozzáférés a tiszta ivóvízhez, elidegeníthetetlen joga minden embernek.  A fenntarthatóság biztosítja a békés egymás mellett élést – mondta.

I. Ferenc pápa üzenete szerint a víz Isten kegyes ajándéka, nem kereskedelmi portéka, a hozzáférést senkitől nem lehet megtagadni.

Joaquim Levy, a Világbank Csoport ügyvezető igazgatója elmondta: a víz alapvetően fontos a Párizsi egyezmény céljainak megvalósításához.  A víz hiánya konfliktusokat, migrációt okoz, óriási gazdasági és társadalmi költségekkel jár. Újra kell gondolni a szervezetet, a vízzel kapcsolatos fejlesztéseket és a finanszírozást egyaránt. A Világbank vezető szerepet vállal, jelenleg 30 országban 40 projekttel van jelen – mondta.

Áder: ha a vizes csatát elveszítjük, elbukjuk a klímaháborút

Hangsúlyozta: a vízgazdálkodás teljes újragondolására van szükség, ami az intézményi keretek átalakításától, a technológiák összekapcsolásán át a finanszírozásig terjed. A víz a legveszélyeztetettebb, pótolhatatlan természeti kincs, és egyben helyettesíthetetlen erőforrás, a 21. század legfontosabb kérdése. “Életünk, mezőgazdaságunk, ipari termelésünk, energiatermelésünk, munkahelyeink, gazdasági növekedésünk biztosítéka” – fogalmazott Áder János, hozzátéve: a víz alapvető nemzetbiztonsági kérdés is. A vízhiány nemcsak országokon belüli feszültségekhez vezet, hanem országok közötti konfliktusokhoz is – tette hozzá az államfő, példaként említve az India és Pakisztán közötti szeptemberi konfliktust. A köztársasági elnök közölte, hogy a tanácskozás eddigi eredményeiről és a finanszírozás kérdéséről kedden sajtótájékoztatón számolnak be.

Peter Thomson, az ENSZ Közgyűlés elnöke szerint a világ olyan úton halad, amely a fenntarthatatlanság felé vezet.
A párizsi megállapodás fő célja, hogy az átlagos globális hőmérséklet-emelkedés 1,5-2 Celsius-fokon belül maradjon, de ahova most a világ tart, az a 3-4 fokos melegedés. Nem tudni, ebben képes lesz-e fennmaradni az emberi civilizáció – mondta.  A klímaegyezmény célkitűzései kijelölik a feladatokat, de az emberiség még nem tért észhez. A célkitűzések megvalósítása nélkül az emberiség jövője van veszélyben – jelentette ki Peter Thomson.

Áder János köztársasági elnök és Sejk Haszina Vazed, Banglades miniszterelnöke (b) beszélget a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián
Áder János köztársasági elnök (j), Ameenah Gurib-Fakim Mauritius elnöke (b) és Joaquim Levy, a Világbank Csoport pénzügyi főigazgatója (k) a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián
Peter Thomson, az ENSZ Közgyűlés elnöke felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián
download-4
Ameenah Gurib-Fakim, Mauritius elnöke felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián

download-6

 

Áder János köztársasági elnök (j) és Peter Thomson, az ENSZ Közgyűlés elnöke sajtótájékoztatót tart
Áder János köztársasági elnök (j) és Peter Thomson, az ENSZ Közgyűlés elnöke sajtótájékoztatót tart
Ameenah Gurib-Fakim, Mauritiusi Köztársaság elnöke és Han Szung Szu volt dél-koreai miniszterelnök (b-j) érkezik a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferenciára
Ameenah Gurib-Fakim, Mauritiusi Köztársaság elnöke és Han Szung Szu volt dél-koreai miniszterelnök (b-j) érkezik a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferenciára

 

Áder János köztársasági elnök felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián
download-3
Sejk Haszina Vazed, Banglades miniszterelnöke felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián
Joaquim Levy, a Világbank Csoport pénzügyi főigazgatója felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián
Joaquim Levy, a Világbank Csoport pénzügyi főigazgatója felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián
Emomalii Rahmon, Tadzsikisztán elnöke felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián
Emomalii Rahmon, Tadzsikisztán elnöke felszólal a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 konferencián

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.