Zöldek szerint 2011-re kiszáradhat a Jordán folyó alsó szakasza

Környezetvédők szerint 2011 végére teljesen kiszáradhat a Jordán folyó alsó szakasza, ha nem történik azonnali és erélyes beavatkozás.

Az egykor bővizű folyó, melyben a Biblia szerint Jézus megkeresztelkedett, ma sok helyen mindössze néhány méter széles. A Föld barátai nevű nemzetközi zöldszervezet közel-keleti részlege (FoEME) szerint a  folyó Galileai-tengertől (bibliai nevén Genezáreti-tótól) délre eső, leghosszabb szakasza “egy erecskévé vékonyodott, mely a túlzott vízkivonástól, a szennyezéstől és a regionális szemléletű menedzsment hiányától szenved”.
Az összesen 251 kilométeres vízfolyás a Galileai-tengertől északra ered és a Holt-tengerbe ömlik. Mára a vízhozam több mint 98 százalékát eltereli Izrael, Szíria és Jordánia. A fennmaradó rész tulajdonképpen nem más, mint “települési és mezőgazdasági szennyvíz, sós víz, és a kialakított halastavak vize” – írja jelentésében az izraeli, jordániai és ciszjordániai környezetvédőkből álló szerzőgárda.
Az apadás mértékét mutatja, hogy az egykor 1,3 milliárd köbméteres évi vízhozamú folyó ma mindössze 20-30 millió köbméter vizet enged a Holt-tengerbe.

A Galileai-tengertől alig néhány kilométerre délre egyből egy gát állja útját a vízfolyásnak. A gáton túl egy csőből tisztítatlan szennyvíz ömlik a folyóba. “Ez ma a Jordán-folyó déli szakaszának forrása” – mutat rá a habzó, barnás folyadékra a FoEME izraeli igazgatója, Gidon Bromberg. “Senki sem mondhatja, hogy ez szent víz. Senki sem mondhatja elfogadhatónak, hogy egy világszerte ilyen híres folyó ilyen állapotban van” – hangsúlyozza.
Néhány méterrel lejjebb sós víz ömlik a folyóba: sós források vizét terelik ide, hogy megvédjék a közeli tavat.
Újabb száz kilométerrel délre azonban már egy orosz ruhás zarándok merül el a vízben, azon a helyen, ahol a legenda szerint Jézust megkeresztelték. Minden évben zarándokok ezrei merítkeznek meg a folyóban a víz riasztóan magas szennyezettsége ellenére.

A Jordán alsó folyása mentén mintegy 340 ezer izraeli, palesztin és jordániai él és engedi szennyvizét tisztítatlanul a folyóba. A helyzet iróniája, hogy ha ezt a szennyvízforrási megszüntetik – ahogy Izrael tervezi is -, az nagyobb kárt okozhat a folyónak, mintha megmaradna, hacsak nem vezetnek be más intézkedéseket a folyó sósságának csökkentésére.
A Föld barátai szerint a megoldást az jelentené, ha nagy mennyiségű édesvizet engednének vissza a folyóba. “A megbízásunkból készített új tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az édesvíz közel teljes körű elterelésének következtében a folyó és környékének biodiverzitása legalább 50 százalékban odaveszett. A folyó újjáélesztéséhez sürgősen szükséges, hogy évente hozzávetőleg 400 millió köbméter édesvizet visszaengedjenek bele” – magyarázta Munkiz Mehjar, a FoEME jordániai igazgatója.

A jelentés szerint Izraelnek, Szíriának és Jordániának egyaránt hozzá kellene járulnia a vízpótláshoz. Azonban mivel Izrael terelte el a legnagyobb mennyiséget, továbbá mivel Izrael fejlett állam, arányában nagyobb szerepet kell vállalnia ebben – teszik hozzá.
A zöldek szerint csupán a hatékonyabb vízgazdálkodással Izrael évi 517 millió köbméter, Jordánia évi 305 millió köbméter vizet spórolhatna, így e mennyiségnek már egy része is bőségesen elegendő lenne a vízpótlásra, amivel nemcsak a Jordán folyót, hanem a szintén haldokló Holt-tengert is meg lehetne menteni.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.