Zöldnek lenni szexi, zöldnek lenni kötelező, zöldnek lenni megéri. Nagyjából talán e köré a három érv köré lehet csoportosítani, hogy egyes szervezetek miért nyitnak a fenntartható energetikai megoldások irányába.
Érdekes, hogy ez a szemléletmód nem csak a háztartásokat vagy a cégeket, de olyan állami (erőszak)szervezeteket is elért, mint az amerikai fegyveres erők. Márpedig a hírek alapján a fenntarthatóság és a megújuló energiaforrások használata – talán találóbb kifejezés, hogy kihasználása – az egyik legnagyobb hadsereg vezetőinek is kiemelt projektje lett az elmúlt években. Olyannyira, hogy az amerikai hadügyi vezetés 2020-ra ötven százalékra akarja növelni a megújuló energiák részesedését a hadsereg energiaellátásában. És mit olyan sokszor korábban, a fejlesztések eredménye idővel civil elhasználásra is elérhető lesz. És ez már minket is érint. Mai írásomban az elérhető információk közül mazsolázok, tanulságosak. Mielőtt azt hinnénk, hogy a világ egyik legerősebb hadserege emberbaráti okok miatt fordul a tiszta technológiák felé érdemes megnézni a nyers számokat. Merthogy a nagy felbuzdulás oka természetesen a növekvő költségek (1 gallon üzemanyag Afganisztánba szállítása a 2009-es jelentések szerint az amerikai adófizetők 400 dollárjába kerül), a megújuló energiaforrások felé – legalábbis papíron – forduló általános amerikai energiapolitikai változás, illetve egy korábbi kutatás, amely szerint minden 24 üzemanyag-konvojt érintő támadásra jut egy haláleset. Márpedig a folyékony fosszilis üzemanyagokra minden hadművelethez szükség van. Az Afganisztánba küldött szállítmányok 30-80 százaléka például üzemanyag. Ráadásul a hazai bázisokra is ráfér az energetikai modernizáció, jelentős részük kifejezetten energiapazarló, ráadásul még mindig a közüzemi hálózatokra csatlakozik és szükség esetén képtelen teljesen szigetüzemben működni. Ez utóbbi pedig biztonsági kockázatot is jelent.
Bioüzemanyagra fel!
Talán ez a legellentmondásosabb területe a megújuló energiaforrások hadseregbeli alkalmazásának. Az utóbbi időszakban számos hír röppent fel arról, hogy úgy a légierő, mint a hadsereg, a tengerészgyalogság és a haditengerészeti erők is hamarosan az üzemanyag-felhasználásuk javát bioüzemanyagból fedezik majd. Azután persze a költségeket megnézve rögtön jött a cáfolat is. Egy biztos, az amerikai fegyveres erők naponta 340.000 hordó kőolajat használnak fel motorhajtóanyagként. Ennek csökkentése, legalább részbeni kiváltása alternatív megoldásokkal egyre égetőbb igényként jelentkezik. A gyakorlati tapasztalatokat mindegyik haderőnem folyamatosan gyűjti. A légierő gépei például a kiszivárogtatott jelentések szerint már 50-50 százalékos arányban kevert üzemanyaggal is biztonságosan üzemeltethetők – legalábbis a tesztrepülések adatai alapján. A haditengerészet idén már jelentős, mintegy 12 millió dollár értékben rendelt 1,5 millió liter bioüzemanyagot a júliusi Great Green Fleet eseményhez, ahol ezzel üzemeltették a cirkálókat, rombolókat és a repülőgépeket is. A történet szépséghibája csak az, hogy az összeget meghallva a törvényhozás rögtön jelzett a flottának: jobb lenne hagyniuk a bioüzemanyagokat, amíg az áruk lejjebb nem megy. Hiába, háború zajlik, a büdzsé pedig szűkös, és egyre csak szűkösebb lesz.
Zöldáramot a barakkba!
Egy elnöki döntés értelmében az amerikai hadseregnek 2025-ig 3000 megawattnyi megújuló kapacitást kell üzembe helyeznie bázisai energiaellátására (ez körülbelül a hazai teljes szélerőművi kapacitások tízszerese). A zöldülésből a tengerészgyalogosok sem maradnak ki, létesítményeinél 2020-ra 1000 megawattnyi megújuló kapacitást kell kiépíteni. A program elindítását alapvetően nem az obamai zöld energiapolitika vezérelte, hanem a hadsereg ellátásbiztonságának javítására való törekvés. Egészen pontosan a szigetüzemi működés lehetőségének biztosítása, a létesítmények ugyanis többnyire az országos hálózathoz csatlakoznak, így egy esetleges üzemzavar komoly problémát is okozhatnak.
A teljes cikk itt olvasható.