Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az ENSZ becslése szerint október 31-én valahol a világon, a legnagyobb valószínűség szerint Indiában, meg fog születni a Föld bolygó hétmilliárdodik lakója.
Az időpont persze csak jelképes, mivel a népszámlálások adatai éppen a leggyorsabban növekvő fejlődő országokban a legpontatlanabbak, és éppen a legnagyobb népességű Kínában szokás eltitkolni a gyerekeket a hivatalos statisztika elől. A valós szám tízmilliókkal térhet el az ENSZ adataitól, de a lényeg: valamikor mostanában leszünk (vagy lettünk) hétmilliárdan a Földön. Ebből másfél milliárd már élt akkor is, amikor még fele ennyien voltunk. És még ennél is több fogja megérni 2050-et, amikor elérjük a tízmilliárdot. Bár a Föld népessége folyamatosan nő, a születési ráta (az ezer emberre jutó születések száma egy év alatt) több ezer éve éve csökken. Időszámításunk előtt 8000 évvel, a mezőgazdaság hajnalán, amikor a Föld lakossága a kutatók becslése szerint ötmillió körül járt, a születési ráta 80 volt, a mai világátlag négyszerese. A faj fennmaradása követelte meg ezt a magas szaporodási rátát olyan környezetben, ahol a csecsemőhalandóság ötven százalék volt (ma az EU átlaga öt ezrelék), a várható átlagélettartam pedig 12 év. A Homo sapiens megjelenését időszámításunk előtt 50 ezerre teszik a kutatók, és a zord életkörülmények miatt az emberiség történetének első ötvenezer évében mindössze évi 0,51 ezrelékes népességnövekedést tudott felmutatni.
A születési ráta valamikor a kora középkorban kezdett csökkenni, az átlagéletkor pedig nőni.
A becslések elég nagy szórást mutatnak, akadnak kutatók, akik szerint a 7. században 200 millióan voltunk, a 13. században pedig 400 millióan, mások szerint már Jézus születése körül megvolt a 300 millió. A népesség ekkoriban extrém módon ingadozott, egy-egy súlyosabb járvány – mint a fekete halál a 14. századi Európában, vagy a bizánci birodalmat megtizedelő 6. századi bubópestis – ötven-százmillió áldozatot is szedhetett néhány év alatt.
Hosszú út az első milliárdig
Az egymilliárdos határt a LiveScience összállításában megkérdezett demográfusok szerint 1805 körül lépte túl az emberiség, a napóleoni háborúk kellős közepén, a trafalgari és austerlitzi csaták évében. A nyugati társadalmak ekkor mentek át azon a demográfiai átalakuláson, amit a Szaharától délre fekvő afrikai országok mostanában tapasztalnak meg: a mezőgazdaság, az ipar és a tudomány robbanásszerű fejlődése nagyon gyorsan növelte meg a várható élettartamot, a halandóság csökkenését azonban jóval lassabb ütemben követte a születések számának csökkenése. Ennek a következménye volt, hogy míg az egymilliárdos népesség eléréséhez bő ötvenezer évre volt szükség, a második milliárdot nagyjából 120 év alatt hozta össze az emberiség. Az ENSZ becslései 1927-re teszik a kétmilliárdos határ elérését. A ma élő hétmilliárdból 40-50 millió ember már megszületett ekkor.
A teljes cikk itt olvasható.
