Mi lehetne károsabb a környezetre, mint a fosszilis üzemanyagok?
Próbáld ki a bioüzemanyagokat. Így van, egy új tanulmány azt állítja, hogy minél inkább támaszkodunk az új generációs üzemanyagokra, annál többet ártunk a környezetnek, mert a termelési szabályok ösztönzik az erdőirtást. És, mint ahogyan egy nemrégiben készült jelentés rávilágított, erdeink a legfontosabb védelmi vonalat jelentik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A Reuterstől:
A US journal Science-ben, pénteken közzétett tanulmányban egy tizenhárom tudósból álló csoport alkotta szabályok szerint a bioenergia csupán egy kiskapu, de a forrása miatt felborult az egyensúly.
„A hiba nem súlyos, de a folyamatot meg kell állítani.” – mondta a Timothy Searchinger, a Princeton Egyetem vezető kutatója.
A tanulmány szerint foglalkozni kell az éghajlati szerződéssel, amelyre az egész világ szeme tapad, hiszen egyre közeledik a december és a koppenhágai csúcs, melyen felülírják a Kiotói Egyezményt.
A kutatók elmondták, hogy számos elemzésben – köztük az amerikai Energiaügyi Minisztérium tanulmányában- úgy találták, hogy a kiskapuért cserébe fel kellene áldoznunk a világ természetes erdőit, melyek jelentős szerepet játszanak az éghajlat védelmében.
A menekülési útvonalat be kell zárni, mielőtt az olajtársaságok, erőművek és egyéb energia ipari vállalatok – akik a legtöbb hasznot húzzák belőle – képesek lennének hasznosítani.
De nem ez az egyetlen probléma a bioüzemanyagokkal. A Science Express egy másik tanulmánya szerint, mely csütörtökön látott napvilágot, megállapította, hogy a földhasználatot nem felügyelik eléggé, melynek következtében egyre fogynak az erdők és a földek, mert az összes területen bioüzemanyag alapanyagot termelnek.
Az égő biomassza csaknem annyi széndioxidot juttat a levegőbe, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, de széndioxidot részben ellensúlyozzák részben maguk, a növények, mivel ők termelik a bioüzemanyagot, elnyelik a széndioxidot a levegőből. Ez egy nagy előny – de nem vághatjuk ki az összes erdőt, hogy növényeket termesszünk.