Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az éghajlatváltozás elől a hullámlovasok sem menekülhetnek, akiknek az évszázad végéig a népszerű szörf paradicsomnak számító Ausztráliát leszámítva a hullámok méretének csökkenésével kell számolniuk.
Ha meghalljuk azt a szót, hogy éghajlatváltozás, túlzás nélkül összeszorul a gyomrunk, hiszen kapásból a tavaly nyári aszály, a februári mínusz húsz fokok, vagy az idei március 15-ei hófúvások és az ezt követő áztató eső ugrik be. Azt ugyanakkor kevesen gondolnánk, hogy a szünet nélkül változó klímát a szörfösök ugyanilyen feszülten figyelik, akik nem a belvíz vagy a hófúvások miatt aggódnak, hanem a parti szelek, a tengeri viharok és hullámok miatt, irja a pszo.postr.hu.
A szörfösök által meglovagolt hullámokra ugyancsak komoly hatással van az éghajlatváltozás, egy friss tanulmány ugyanis kimutatta: az évszázad végéig az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán északi részén 5-10 százalékkal csökkenhet, Ausztrália és Új-Zéland partjainál ugyanakkor ugyanilyen mértékben nőhet a hullámok átlagos magassága.
Mindez a szörfözni szerető magyar turisták mellett legfőképp a helyeiket hozhatja lázba, akik az elmaradó, vagy épp duzzadó hullámoknak megfelelően a turisták számában és az üzletmenetben egyaránt változásra számíthatnak.
Mark Willis meteorológus ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a szörfösökön túl mélyebb és messzebbre mutató gazdasági hatásokkal is számolni kell a tengeri éghajlat változása nyomán. A turizmus mellett elsősorban a halászok aggódhatnak, akik egy komolyabb klímaváltozás esetén akár jelentős plusz költséggel is szembesülhetnek.
Ugyancsak megváltozhat az érintett part menti ingatlanok értéke, a strandokon és kikötőkben jelentkező, hullámvédelemmel kapcsolatos költségek megugorhatnak, arról nem is beszélve, hogy a tengeri élővilág is megérezheti, ha a hullámok átlagos magassága érezhető mértékben növekszik.
