Bár a gleccserek olvadásának elsődleges oka a globális felmelegedés, sokat ront a helyzeten a korom lerakódása is – jelentették be a svájci Paul Scherrer Intézet (PSI) kutatói Villingenben.
Korom akkor keletkezik, amikor az égéstermékek, például a szén, az olaj vagy a fa, nem égnek el maradéktalanul. Az apró részecskéket aztán a szél elhordja, így a legmagasabb hegycsúcsokra is eljutnak. Lerakódásukkal sötétté teszik a világos felületeket, például a gleccsereket. Ennek következtében a gleccserek kevésbé verik vissza a napsugarakat és jobban felmelegszenek. Azt, hogy ez mennyiben járul hozzá az olvadásukhoz, eddig nem tisztázták. Margit Schwikowski és kutatócsoportja a kérdést a Himaláján vizsgálta. A tudósok a Mount Everest északi oldalán 6500 méteres magasságban egy 108 méteres jégfúrót vetettek be. Ennek segítségével részletesen végigkövethették, milyen anyagok rakódtak le 1860-tól máig a hóban. A tudósok többek között egy lézeres eszközzel azt is vizsgálták, mennyi fekete kormot tartalmaznak az egyes rétegek. Ahogy azt a Geophysical Research Letters című szaklapban közölt tanulmányukban is kifejtették, a mérések olyan pontosak voltak, hogy még az éven belüli ingadozásokról is információt szolgáltattak.
A mérések kimutatták, hogy a korom lerakódásának mértéke erősen ingadozik egy éven belül is: télen és tavasszal Dél-Ázsiából és a Közel-Keletről a Himalájába szállítják a szelek, így mennyisége nő, nyáron viszont a monszunesők kimossák az atmoszférából az apró részecskéket. A kutatók szerint 1975 óta a korom összesen háromszor erősebben járul hozzá a gleccserek olvadásához, mint az iparosodást megelőző időkben. 1990-ig növekedést figyeltek meg, azóta viszont a korom mennyisége állandó maradt. Ez arra vezethető vissza, hogy Kelet-Európában és az egykori Szovjetunióban csökkent a károsanyag-kibocsátás mértéke. Mivel a korom elsősorban az emberi tevékenységek hatására kerül a légkörbe, a kibocsátás csökkentésével lassulhat a gleccserek olvadása – fejtette ki Schwikowski.
A PSI kutatói a következőkben azt igyekeznek kideríteni, milyen hatással van a korom a svájci hegyekre. Egy már jelenleg is futó projektben azt is vizsgálják, milyen mértékben járulnak hozzá az olvadáshoz az algák, amelyek nyár végén jelennek meg a gleccserek felszínén.