Az óceánok vizének sótartalmát nagyon sok minden befolyásolja, például mennyi édesvíz folyik bele folyókból vagy jégolvadás miatt, mennyi csapadék esik a tengerekbe és mennyi víz párolog el. Minél nagyobb a hőség, annál több víz párolog el, emiatt magasabb lesz a sótartalom egyes helyeken. A só később eloszlik, egyenletesen sósabbá téve a vizeket. A kutatás alatt a kutatók nagyjából előre tudták jelezni, hogy az olyan természeti jelenségek, mint például az El Nino vagy a vulkánkitörések milyen mértékben változtatják meg az óceánok sótartalmát. Számításaik és méréseik végül nagyjából egyeztek is. Később azonban összevetették az eredményeket a víz 11 ezer évvel ezelőtti állapotával – ez utóbbit számítógépes szimulációval számolták ki, összesen húsz különféle modellt dolgoztak ki. Tisztán lehetett látni az emberi beavatkozás nyomát, máshogyan változott a sótartalom, mint ahogy kellett volna. A vizsgálatokból kiderült, hogy az emberi tevékenység jelentős mértékben befolyásolja a sótartalmat, már megindult az éghajlatváltozás és néhány évtizeden belül láthatóak lesznek a hatások is. Az óceánok szerepe amúgy is fontos az éghajlat alakulásában, hiszen a Föld több mint hetven százalékát víz borítja, írja az index.hu.
