Az űrből nézve is csak egy Földünk van?

Radikális lépésekre van szükség világszerte – figyelmeztet a WWF által kétévente kiadott tanulmány, amelyet idén egy űrállomásról mutattak be! A növekvő fogyasztás, az erőforrások egyre intenzívebb használata és a sokasodó népesség egyre elviselhetetlenebb terhelést jelent Földünknek, világít rá a 2012-es Élő Bolygó Jelentés.

A WWF és több más szervezet együttműködésében született jelentést idén a Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő holland űrhajós, André Kuipers mutatta be, aki talán a legátfogóbb perspektívából szemlélheti Földünk állapotát és változásait. „Csak egyetlen Földünk van. Innen fentről látom az emberiség hatalmas ökológiai lábnyomát befolyásoló tényezőket, köztük az erdőtüzeket, a légszennyezést, a pusztulást – mindazokat a kihívásokat, amelyeket az Élő Bolygó Jelentés mostani kiadása is bemutat. Jelenleg fenntarthatatlan módon terheljük a bolygót, pedig némi odafigyeléssel megvan a lehetőségünk arra, hogy megmentsük otthonunkat, nemcsak magunk, hanem az utánunk következő generációk számára.is” – mondta el Kuipers. A WWF jelentése bemutatja, hogy jelenleg úgy élünk, mintha lenne egy másik bolygónk tartalékban, 50 %-kal több erőforrást használunk, mint amennyi fenntartható módon képes megújulni. Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lenne elég az emberiségnek.

Az Élő Bolygó Jelentés nemcsak környezetünk egyre fokozódó romlását mutatja be, hanem azt is, hogy van lehetőségünk változtatni. Képesek lennénk egy olyan fenntartható jövőt építeni, amelyben a Föld 2050-re várható 9-10 milliárd lakójának is jut elég víz, élelem és energia. A jelentés kiemeli a szegény és gazdag országok közötti különbségeket. A fejlett országok ökológiai lábnyoma átlagosan ötször akkora, mint a szegényeké. Napjainkban a legnagyobb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkező országok Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Dánia, az USA, Belgium, Kanada, Ausztrália, Hollandia és Írország. Magyarország a fenntarthatóság tekintetében szerencsére az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az Unióban Portugália és Bulgária után. Sajnos még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől, hiszen akkor is két Földre lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok.

Aral-tó

Az 1970-es évek óta végzett felmérések szerint a természet, a biodiverzitás pusztulása a szegény országokban a leggyorsabb. Ez sajnos példázza, hogy a kiszolgáltatott államok fizetik meg az árát a fejlett világ elképesztő életszínvonalának, aki ezeket az országokat használja nyersanyagforrásnak és szemétlerakónak is. A WWF Élő Bolygó Jelentése 16 olyan prioritás területet határoz meg, ahol mihamarabbi beavatkozásra lenne szükség a globális ökológiai lábnyom féken tartásához. Ilyenek a fenntarthatóbb fogyasztási szokások, a természeti erőforrások értékének pontos meghatározása, vagy a táplálékhoz való egyenlő hozzáférés. A jelentés mindössze öt héttel az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciája (Rio+20) előtt jelent meg. Húsz évvel az utolsó Föld-csúcs után ez a találkozó egy különleges lehetőség a világ vezetői számára, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható jövő iránt.

„Az Élő Bolygó Jelentésben bemutatott kihívások egyértelműek. A Rio+20 konferencia lehet és kell is, hogy legyen az a pillanat, amikor a világ egy új, fenntartható fejlődési pályára áll. Ez a találkozó egy különleges alkalom a már elkötelezettek – kormányok, városok, vállalatok – számára, hogy egyesítsék erőiket azért, hogy Földünk mindörökké egy élő bolygó maradhasson.” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.