Cseresznyevirágzás-ünnep a Füvészkertben

A japán cseresznyefák virágzásában gyönyörködhetnek a látogatók az ELTE Füvészkertben szombaton és vasárnap a szakuraünnepen, melyen kalligráfia és íjászati bemutatók is színesítik a programokat.

A szakuraünnep az áprilisi japán cseresznyefa-virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az ohanamihoz kapcsolódik. A Füvészkertbe látogatók – a japán szokásokhoz hasonlóan – takaróra telepedve piknikezhetnek a kertben és gyönyörködhetnek a szakurafák virágzásában – közölte az intézmény az MTI-vel.  Az érdeklődők szakvezetéssel tekinthetik meg a kertet 11 és 13 órától, a kastély emeleti termében pedig papírsárkányokat és pörgettyűket bemutató kiállítást láthatnak. A látogatók április 7-én megismerkedhetnek a hagyományos japán íjászattal, a Magyar Origami Kör origamifoglalkozást, Gáncs Nikolasz kalligráfiabemutatót tart. Másnap az autentikus japán teaszertartás részleteibe nyerhet betekintést a közönség.

Április 14-én és 15-én a kézműves foglalkozások résztvevői a japán kultúra és a tavasz jegyében különböző tárgyakat készíthetnek, április 15-én délután 15 órától Villányi G. András japán fordító zenés irodalmi estje várja a közönséget. A virágnéző ünnepségeket (japánul hanami) Japánban mindenütt megtartják, a virágzás idejétől függően néhány hét eltéréssel. A cseresznyevirágok nagyon érzékenyek, alig néhány napig lehet megtekinteni a virágzó fasorokat, utána a virágszirmok lehullanak. Ezt a pár napot a japánok alaposan kihasználják: kivonulnak egy közeli parkba vagy kirándulóhelyre, ahol leterítenek egy pokrócot, esznek, isznak, énekelnek, régi táncokat járnak, azaz piknikkel ülik meg a tavasz beköszöntét. A cseresznye virágzásának látványosságát kiemeli, hogy a lombfakadás előtt nyílnak a virágok, hatalmas, tömött gömbökben borítják a nemrég még kopár vesszőket. A virágnak szimbolikus jelentése van, mivel a virágok rövid élete a tisztaság és egyszerűség eszményét tükrözi.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.