Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Még egy jó darabig életünk szerves részét képezik majd a fosszilis energiaforrások, hiába fűznek ugyanis sokan nagy reményeket a megújuló energiaforrásokhoz, ezekkel jelenleg képtelenség kielégíteni az emberiség energiaigényét.
„Mellébeszélés és dogmák nélkül kell tekintenünk a megújuló energiaforrásokra” – mondta David MacKay professzor a Cambridge Egyetem tanára, a brit Energiaügyi és Klímaváltozási minisztérium munkatársa. „Ma ugyanis komoly viták zajlanak világszerte a megújuló energiaforrások szerepéről, ugyanakkor sok tévesen hatékonynak vélt megoldást támogatnak akár állami eszközökkel is.”
Ha a világszerte tapasztalható folyamatokat tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy mind az országok népsűrűsége, mind az egy főre eső energiafogyasztás egyaránt nőtt. Ha az egy négyzetméterre eső energiafogyasztást tekintjük, akkor a fejlett európai országok átlagát nézve azt látjuk, hogy minden egyes négyzetméterre 1,25 wattnyi energiafogyasztás esik. „Ha ezt megújuló energiaforrásokból próbálnánk pótolni, akkor megdöbbentő számokat kapunk” – emelte ki a a brit Energiaügyi és Klímaváltozási minisztérium főtanácsadója a Nemzeti Tulajdon Hivatala által rendezett sajtóbeszélgetésen.
Nem tudunk lemondani a fosszilis energiaforrásokról
Az energianövényekből jellemzően 0,5 watt energiát lehet termelni négyzetméterenként, így ha a fejlett országok minden egyes négyzetméterén energianövényeket termelnénk, akkor sem tudnánk elegendő energiát előállítani, hogy a mai energiafogyasztást kielégítsük. Hasonló a helyzet a szélenergiával, amivel jellemzően 2-2,5 wattnyi energiát lehet megtermelni, ahhoz hogy a jelenlegi energiaigényt kielégítsük, a fejlett országok területének felén kellene szélerőműveket telepítenünk. Kicsit jobb a naperőművek energiatermelési képessége, Európában jellemzően 3-20 watt termelhető fotovoltaikus rendszerekkel. Azonban a napenergia erősen függ az időjárástól: ez az érték a téli időszakban lényegesen alacsonyabb, így még a mai legmodernebb napelemekkel is a fejlett országok területének negyedét kellene lefedni, hogy sikerüljön kielégíteni az energiaigényt.
Magyarország esetén a napi villamos energia fogyasztás 10 kwh/fő, ezt négy Balatonnyi területen fekvő szélerőművel, két és fél Paksi atomerőművel, 17 Balaton méretű azaz mintegy 10 ezer négyzetkilométernyi területen termelt biomasszával lehetne kiegészíteni. Ha Magyarországon mindenkinek lenne 25 négyzetméternyi napeleme, csak akkor tudnánk fedezni igényeinket. Ám még ezek mellé is kellene mintegy 100 négyzetkilométernyi naperőmű, azaz összesen csaknem a Balaton kétharmadát le kellene fednünk napelemekkel.
Egyértelmű tehát, hogy ha megújuló energiaforrásokkal szeretnénk fedezni az energiaigényünket, akkor vagy csökkentenünk kell az energiafogyasztásunkat, vagy más energiaforrásokat is igénybe vennünk. Ugyanakkor a hagyományos energiatermelésnek komoly problémái vannak. Ma a fejlett világ energiaigényének nyolcvan százalékát fosszilis forrásokból fedezik, amelynek katasztrofális hatása van a klímára. Az atomenergia ideális megoldást jelentene a problémáinkra, ám itt komoly biztonsági kockázatok állnak fent, így a közvélemény jellemzően elutasítja ezt a megoldást.
Maradnak tehát a fosszilis energiaforrások, amelyeknek viszont a költségeinél a legtöbbször nem veszik figyelembe a klímaváltozás okozta többletköltségeket. „Ezek a negatív hatások már most is tapasztalhatóak és az elkövetkező évtizedekben komoly tényezőként jelennek majd meg a lakossági költségek között” – hangsúlyozta MacKay.
A megújuló energiaforrások másik komoly problémája a helyigényük mellett a ciklikusságuk. A téli és a nyári időszak között akár hétszeres is lehet a fotovoltaikus illetve a szélerőművek termelési különbsége, így mielőtt valóban nagy méretekben alkalmaznánk ezeket a megoldásokat, egy technológiai áttörésre lenne szükség, hogy a csúcsidőszakokban megtermelt energiát tárolni tudjuk. „Legalább egy napon belül a különbségeket tudnunk kellene kiegyenlíteni, de nem ártana akár éves viszonylatban is gondolkozni.” – hangsúlyzta MacKay aki szerint egyértelmű, hogy a fosszilis energiahordozók szerepe ugyan csökkenni fog a jövőben, de belátható időn belül nem tudunk leszámolni használatukkal.
A teljes cikk itt olvasható.
