A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, az egész Kárpát-medencét érintő kérdésekben az együttműködés erősítése az egyik legfontosabb tennivaló – közölte Szili Katalin, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) két – az oktatási és a gazdasági – albizottságának összevont ülésén Gödöllőn csütörtökön.
A fórum elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medence egy olyan nagy, természetes gazdasági egység, amelyen belül szükség van a társadalom egészét érintő kérdéseket, – a gazdaságot, a kultúrát, a szociális szférát és ökológiát – egymással összefüggő feladatsornak tekinteni és ebben az összhang megteremtésére törekedni. E feladat megoldásában a fórum 90 tagja az egyes országok – Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Szerbia – parlamenti képviselőjeként, illetve Ukrajna és Horvátország esetében más szinteken munkálkodik a közösen meghatározott koncepció érvényre jutásáért – tette hozzá.
A fenntartható fejlődés érdekében főként olyan, a határokon átnyúló témákban indokolt a közös stratégia kidolgozása, mint az agrárágazat, az energiafelhasználás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és az idegenforgalom – mondta az elnök. A mostani ülés résztvevői egy záró állásfoglalást is megfogalmaztak, amelyben kiemelt hangsúlyt kap a határokon átívelő magyar kultúra öröksége és a magyar közösségek kulturális együttműködése – közölte Szili Katalin.
A fórumon bemutatkozott a tavaly életre hívott Kárpát-medence Innovációs Központ Intézet. Mohácsi Béla igazgató ismertetése szerint az új intézmény egyebek mellett a határhoz közeli ipari parkok működése hatásfokának javítását, a környezetvédelmi előírások összhangjának megteremtését, a határon innen és túl a tudományos műhelyek kutatási eredményeinek jobb hasznosulását tűzte ki feladatul. Tevékenységi körébe tartozik közös EU-s pályázatok kimunkálása, egyes a határokon túlra nyúló fejlesztési témákban, mint a vízgazdálkodás és a közlekedés.
Uniós rendelet az energetikai beruházások összehangolására – Gyürk András sajtóközleménye
(OS)Megkönnyíti az uniós energetikai beruházások összehangolását az Európai Parlament által ma elfogadott rendelet. A jogszabály egységes szerkezetbe foglalja a tagállamok adatszolgáltatási kötelezettségeit az energetikai beruházások terén, mellyel átláthatóbbá válhat az uniós energiapiac és erősödhet a tagállamok ellátásbiztonsága.
Nem múlik el nap, hogy valamely tagállam, vagy nagyvállalat ne jelentene be jelentős beruházási terveket az energiaszektorban. Különböző gázvezetékek, offshore szélparkok és erőművek tucatjai vannak a tervezőasztalokon. A jövőbeni beruházások közötti koordináció ugyanakkor sok kívánnivalót hagy maga után. Már ezen okból is üdvözlendő a ma elfogadott rendelet, amely egységes szerkezetbe foglalja a tagállamok adatszolgáltatási kötelezettségeit.
A jogszabály rendelkezései növelik az átláthatóságot, ez pedig a magyar energiapiacon is kulcsfontosságú. Az átláthatóság mellőzésére a közelmúltból is tudunk példát hozni. A magyar kormány 2008-ban az Európai Unióval való egyeztetés és mindenféle előzetes konzultáció nélkül írta alá a Gazprommal a Déli Áramlat gázvezetékről szóló megállapodást.
Üdvözlendő, hogy a szakbizottsági módosító indítványok a távfűtést is beemelték az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó területek közé. Nem feledkezhetünk meg ugyanis arról, hogy az új tagállamokban a távfűtés különösen jelentős szerepet játszik a lakosság ellátásában. Magyarországon például mintegy 650 ezer háztartás, illetve kétmillió állampolgár ellátását biztosítja.