A gyapot az emberiség egyik legrégebbi és legfontosabb kultúrnövénye, szálaiból egyebek között farmert és trikót készítenek - amerikai tudósoknak köszönhetően azonban most már ehetővé is vált.

Ehetővé tették a gyapotot

A gyapot az emberiség egyik legrégebbi és legfontosabb kultúrnövénye, szálaiból egyebek között farmert és trikót készítenek – amerikai tudósoknak köszönhetően azonban most már ehetővé is vált.

A kutatóknak sikerült a növény magjában lévő mérget semlegesíteniük, ezáltal pedig élelmiszerként fogyaszthatóvá tenniük. A fehérjében gazdag magok fontos eszközként szolgálhatnak az éhezés legyőzésében. Tudósok szerint pusztán a jelenleg termesztett gyapotmennyiség elég fehérjét tartalmaz ahhoz, hogy 500 millió embert tápláljanak vele.
“Rengetegen vannak, akik nem engedhetik meg maguknak a fehérjében kellőképpen gazdag táplálkozást – mondta Keerti Rathore, a texasi A&M egyetem kutatója, az a szakember, aki áttörést ért el a gyapot ilyen irányú felhasználásával. – Csodálatos lenne, ha hasznosítani tudnánk ezt a forrást”.
A kutatási eredmények alapján elképzelhető, hogy 10 éven belül a gyapot magját fehérjeszelet, fehérjeturmix, kenyér, keksz vagy más élelmiszerek formájában forgalmazzák.
A Keerti Rathore által módosított gyapotmagok megfelelnek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az amerikai élelmiszerbiztonsági hivatal (FDA) követelményeinek is. Kereskedelmi használatba vétele előtt azonban még további hatósági engedélyekre van szükség.

Eddig csak a hántolt gyapotmag volt alkalmas emberi fogyasztásra. A hántolatlan ugyanis gossypol nevű mérget tartalmaz, amelytől például a tyúkok akár egy héten belül elpusztulhatnak. Csak a marhák fogyaszthatják káros következmények nélkül a magot, az ő emésztőrendszerük ugyanis hatástalanítja a gossypolt.
A tudósok már régóta dolgoztak a méreg hatástalanításán. Az ötvenes években sikerült gossypolmentes gyapotot előállítani, a mérget termelő gén nélkül azonban a növény védtelenné vált a rovarkártevőkkel és a betegségekkel szemben.
Rathore felfedezésének kulcsa abban rejlik, hogy sikerült olyan eljárást találnia, amely során csak a magban lévő, veszélyes méreg tűnik el. A növény többi – nem emberi fogyasztásra szánt – részén pedig megmarad a védettséggel együtt.

Ajánlott tartalom

A mocsári teknősök élőhelyének megóvására indult fejlesztési projekt a magyar-szlovák határ térségében

A mocsári teknősök (Emys orbicularis) élőhelyének megóvása érdekében fejlesztési projekt indult az Interreg program részeként a magyar-szlovák határ térségében - közölte a Fertő-Hanság Nemzeti Park az MTI-vel.