Figyelem, így lehet neked is filléres a rezsid

Hetek óta egy felhő sincs az égen, s hétágra süt a nap Magyarországon. Ilyenkor a legtöbb emberben felvetődik a kérdés, miért is nem kezdünk otthonainkban is valamit az “ingyenenergiával”? Ennek egyik fő oka az áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetés bonyolultságában keresendő. De mit is kell tudni háztartási méretű kiserőművek hálózathoz történő csatlakoztatási eljárásáról?

Immár hetek óta egy felhő sincs az égen, s hétágra süt a nap Magyarországon. Ilyenkor a legtöbb emberben felvetődik a kérdés – főként a klímaszezon miatt megugró áramfogyasztás okán -, hogy miért is nem kezdünk otthonainkban is valamit az “ingyenenergiával”. Hazánkban ugyanis potenciálisan a napenergiából nyerhető a legtöbb megújuló energia. Számítások szerint Magyarországon a primerenergia felhasználás jelentős részét fedezni lehetne a nap segítségével. Mindezek ellenére iparági tapasztalatok azt mutatják, csak nagyon kevés családi házas megrendelés van az országban.

Ennek egyik fő oka – a támogatások elmaradása, s a rendezetlen szabályozás mellett -, az áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetés bonyolultságában keresendő. A napelem piac szereplői szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az áramszolgáltatók nagyon szigorú követelményrendszert állítottak fel, és így csak bizonyos invertertípusokat (lásd a lenti grafika 3. pontjában) engedélyeznek. Az áramszolgáltatóknál olyan feltételrendszert alakítottak ki egységesen, melyben minden invertergyárnak 4 szabványnak kell megfelelnie, míg külföldön például elég egyetlen certifikátot beszerezni. Véleményük szerint nem azzal van a gond, hogy meg kell felelni a szabványoknak, hanem, hogy a legkisebb piacon a legszigorúbb feltételrendszert állították fel. Engedélyeztetés nélkül viszont nincs háztartási méretű kiserőmű, legyen az szigetes, vagy hálózatra kapcsolt típus.

Háztartási kiserőműnek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, amelyre az alábbiak jellemzők:
a felhasználó saját kisfeszültségű hálózatához csatlakozik, energiatermelő teljesítménye nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét, maximum 50 kVA a névleges teljesítőképessége (2-3 kVA beépített termelőkapacitás által megtermelt energiamennyiség egy átlagos lakás éves fogyasztását képes fedezni).

Háztartási méretű kiserőmű közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen működési engedéllyel rendelkező elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a kiserőmű nem csatlakozik a közcélú hálózatra (szigetes rendszer, vagyis csak saját hálózatra kapcsolt), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a kiserőmű létesítését elegendő csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek. Saját hálózatra tehát villamosenergia-termelő berendezést, legyen az szigetes, vagy hálózatra kapcsolt típus az elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem lehet csatlakoztatni! Ennek folyamata pedig igen időigényes és bonyolult – a megrendeléstől számított 1-1,5 hónap.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Növelni kell az energiahatékonyságot

A magyar gazdaság versenyképességének egyik kulcsa az energiahatékonyság növelése - erről Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke beszélt egy konferencián az MTI-nek küldött közlemény szerint.