Greenpeace: fontos szerepe van az EU-elnökségnek a környezetvédelmi témák alakításában

A Greenpeace nemzetközi szervezet több környezetvédelmi témában előrelépést vár Magyarország jövő félévi európai uniós elnöksége alatt, az elnökség szerepét nem szabad alábecsülni – hangoztatta Jorgo Riss, a környezetvédelmi szervezet uniós ügyekkel foglalkozó brüsszeli irodájának igazgatója magyar újságírók számára csütörtökön tartott tájékoztatóján.

Megerősítette, hogy elsősorban a génkezelt növényekkel kapcsolatos politikában, az energiapolitika alakításában, valamint a cianidos bányászat betiltását célzó erőfeszítésekben remélnek zöld szemmel kedvező elmozdulást a jövő januártól júliusig tartó magyar félév alatt. A Greenpeace az uniós politikával 1988 óta foglalkozik kiemelten, ekkor nyitotta meg brüsszeli irodáját, vagyis a magyar a sokadik uniós soros elnökség, mellyel a szervezet szakértői és kampányosai foglalkoznak – fejtette ki Riss.
A brüsszeli iroda a magyar szakértőkkel közösen dolgozta ki azt a dokumentumot, amelyben összefoglalják, hogy az EU elnökség alatt milyen kérdéseket mozdíthat előre Magyarország.

Jelen volt a brüsszeli tájékoztatón Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója is, aki az állásfoglalást nemrégiben Budapesten bemutatva hangoztatta: Magyarország jól felfogott érdeke is az uniós döntésekben a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, “a döntések zöldítése”.
A dokumentum szerint a Greenpeace fontosnak tartja, hogy soros elnökként Magyarország “szorgalmazzon konstruktív vitákat az EU tagállamok között a zöld munkahelyek és zöld beruházások kulcsfontosságú témájában”. Azt is elvárja, hogy “tekintse át a tagállamok és az Európai Bizottság segítségével, hogy milyen lehetőségek vannak a kelet-közép-európai tagállamok számára további anyagi keretek felszabadítására, az energiarendszer modernizálására, az energiainfrastruktúra fejlesztésére és az energiahatékony technológiák elterjesztésére”, valamint “vállaljon vezető szerepet a klímavédelemben a visegrádi országok (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország) körében”.

“Ideje, hogy Magyarország kilépjen Lengyelország árnyékából” – fogalmazott a brüsszeli igazgató, rámutatva, hogy az említett két ország (mellesleg egymást követő két EU-elnök) eltérően gondolkodik az energiaügyi fejlesztések témakörében. Sürgeti a szervezet azt is, hogy a magyar elnökség “helyezze a megújuló energiákat és az energia-megtakarítási lehetőségeket a 2011-2020-as európai energiastratégia középpontjába”,
A génkezelt termékek (GMO) ügyében a Greenpeace azt kéri, hogy a magyar elnökség “vállaljon aktív szerepet a GMO engedélyeztetési folyamat szigorításában, … lépjen fel az újabb GMO fajták engedélyeztetése ellen, és … biztosítsa, hogy a gazdálkodók a jövőben is tudjanak egészséges, GMO-mentes élelmiszereket termelni”.
A ciántechnológiát illetően pedig a szervezet arra szólított, hogy Magyarország “építse bele az elnökségi programjába a cianidos bányászat tilalmának kérdéskörét, és tűzze a Tanács napirendjére ennek vitáját, továbbá … fogadtasson el egy erős tanácsi következtetést,
amelyben az európai kormányok egyértelműen kifejezik szándékukat, hogy jogi eszközökkel tiltsák be a cianid technológiás bányászatot”.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.