Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Függetlenül attól, hogy élvezik-e a skandináv konyha különleges erényeit, vagy inkább azt gondolják, hogy a hering unalmas étel, a népszerű koppenhágai Julian étterem vendégei minden lenyelt falattal csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.
A város központjában, a Dán Nemzeti Múzeum épületében működő vendéglő részt vesz a koppenhágai városháza és egy zöld szervezet által támogatott Klíma+ programban, amelynek célja: segíteni a helyi üzletembereket abban, hogy mérsékelni tudják vállalkozásaik “karbonlábnyomát” – a CO2 kibocsátást vagy az azzal felérő energiafogyasztást.
Amióta februárban útnak indult, a Klíma+ üzletemberek százainak adott tanácsokat arra vonatkozólag, hogyan foghatják vissza a kibocsátásokat, egyszersmind a költségeket is. Nem ez az egyedüli ilyen program, számos hasonló kisebb projekt működik az ambiciózus Koppenhágai Klímaterv keretében, amely 2025-re “karbonsemlegessé” kívánja tenni a dán fővárost – írta riportjában a The New York Times.
Alig hét alkalmazottjával és kétmillió koronás – hozzávetőleg 72 millió forintos – költségvetésével a Klíma+ viszonylag szerény kezdeményezés. “A program lényege, hogy a szén-dioxid-kibocsátások csökkentéséről szóló puszta beszédről végre áttérjenek a cselekvésre, arra, hogy valamit valóban tegyenek is ezért” – mondta a lapnak Jacob Hartmann, a Klíma+ partnerségi és fejlesztési igazgatója.
Ahhoz, hogy egy étterem tagjává válhasson a programnak, be kell bizonyítania, hogy valóban mérsékelni próbálja általános energiaigényét, és étlapjára felvesz legalább egy CO2-barát háromfogásos – előétel, főétel, desszert – menüt. A koppenhágai klímacsúcs előtt százra becsülték a csatlakozott vendéglők számát.
“Annak a módjára, hogy miként zsugorítsuk a karbonlábnyomot a táplálkozás révén, leginkább ösztönösen kell ráérezni – vélekedett Jesper Moller, a Julian étterem tulajdonosa és séfje. – Amennyire csak lehet, kerüljük el a marhahúst, továbbá a mélyhűtött- és a készételeket. Fogyasszunk több halat, együk a lehető legtöbb helyi termesztésű, szezonális biogyümölcsöt és zöldséget, a lehető legnagyobb mértékben fogjuk vissza a szállítást, az üvegházak és a növényvédő szerek használatát”.
Az amerikai Minnesota és Nebraska államban működő Institute for Environmental Assessment környezeti és biztonsági konzultáns cég vizsgálatai kimutatták, hogy egy kilogramm marhahús előállítása 8,9 kiló szén-dioxid-egyenértéket termel, egy kiló gyümölcsé és zöldségé viszont csak 2,5 kilónyit.
A Klíma+ a dán főváros egyik fő energiaszolgáltatójával, továbbá egy hulladékkezelő céggel, egy mérnöki irodával és egy környezeti konzultáns ügynökséggel fogott össze annak érdekében, hogy segítse a hálózatba bekapcsolódó vendéglőket zöld céljaik elérésében. Partnerei segítségével ingyenes energiafogyasztási elemzést készít, figyelembe véve az összes tényezőt a világítástól a hulladékkezelésen át a vízfelhasználásig. Ennek alapján minden egyes Klíma+ étterem maga dönti el, hogy mit fogad el az ajánlások közül, meddig megy el a “zöldülésben”.
“Egyes éttermek készek költséges hosszú távú energiatakarékossági beruházásokra, amelyek három-öt év alatt fizetődnek ki. Mások csak kisebb, gyors kiigazításokat tudnak megengedni maguknak – fejtette ki Jacob Hartmann. – A lényeg: mindenki tegyen meg annyit, amennyi tőle telik”.
Környezetbarát fogyasztás
Közlés szerint pusztán azzal, hogy kissé megváltoztatta a világítást, több étterem 20 százalékos energia-megtakarítást ért el néhány hónapon belül. Persze a villanyszámla csökkentése minden vállalkozó számára vonzó, rávenni egy séfet receptjeinek átalakítására már nehezebb. A Klíma+ csapata azonban bízik abban, hogy az ínyencmesterek is fel fogják ismerni, mit nyerhetnek ízben és pénzben az étlap átalakításával.
A Julian tulajdonosa köszönetet mondott a NOMA nevű vendéglőnek, amely Koppenhágában egyedül kapott két csillagot a lehetséges háromból a Michelin gasztronómiai kalauztól. Ez az étterem irányította rá a figyelmet a skandináv szakácsművészetre, és ezzel elősegítette, hogy példáját követve a többi vendéglő is helyi nyersanyagokat használjon. “Öt-tíz évvel ezelőtt mindenki az egzotikus ételeket akarta. Hús Argentínából, tonhal Srí Lankáról, fésűkagyló Skóciából, mangó valahonnan messziről, senki sem rendelt dán ételt. Ma mindenki a helyi konyhát keresi. Nem csupán pénzügyi és környezeti szempontból okos dolog helyi ételeket fogyasztani, de ösztönzést ad ahhoz is, hogy jobb, kreatívabb séfekké váljunk” – magyarázta Moller. Étterme nemrég elnyerte a Klíma+ tagság jutalmát, a klímacsúcson részt vevő polgármesterek díszvacsorájának színhelyéül szemelték ki.
A programnak ma még rövid a múltja ahhoz, hogy hatását alaposabban felmérhessék, de a kezdeményezők remélik, hogy a mozgalom jóval a koppenhágai klímacsúcs után is terjedni fog. Három év múlva kívánják megvonni a mérleget.
Jorgen Eivind Olesen, az Aarhus Egyetem mezőgazdasági tudományok katedrájának kutatója szerint a Klíma+ jó úton halad. “Át kell nevelnünk a fogyasztókat, és a vendéglők nagyszerű példát mutattak. Ha tényleg mozgalmat tudnak indítani annak érdekében, hogy az emberek kevesebb húst egyenek és a helyi piacon vásároljanak be, kétségkívül nagy hatást gyakorolhatnak a fogyasztás alakulására” – vélekedett.
Ahogy az ilyen éttermek száma gyarapodik, a szervezet kis létszámú gárdájának mind nagyobb figyelmet kell fordítania a zöld vállalások teljesítésének ellenőrzésére. A mozgalom erősödésével maguk a dánok is jobban figyelnek. “Ha már eldöntik, hogy klímabarát étterembe mennek, tudni akarják, honnan jön az ételük. Ha a válasz az, hogy dán halat esznek, akkor valóban dán halnak kell lennie” – idézte az amerikai lap Jacob Hartmann szavait.
