Hímestojás-kiállítás nyílik a szegedi Móra-múzeumban

Az április 11-ig látható tárlat anyagának egy része a zengővárkonyi Míves Tojás Gyűjteményből érkezett, másik fele pedig Szeged környéki művészek munkáját dicséri – mondta Rostás Mónika muzeológus a kiállítás rendezése közben az MTI-nek.
A Zengő lábánál, Pécstől 17 kilométerre Nienhaus Rózsa hozta létre a Míves Tojás Gyűjteményt, amelynek többezres anyaga elsősorban a Kárpát-medence művészi tojásdíszítését mutatja be. Ebből a gyűjteményből válogattak ki több száz darabot, amelyeket a Dél-Alföldön élő nép- és iparművészek egészítettek ki legszebb munkáikkal – közölte a szakember.

A tárolókban sorakozó műtárgyak között vannak tyúk-, kacsa- és libatojások, és több hatalmas strucctojás is. A népművészek egy része hagyományos viasz-, illetve karcolásos technikával díszítette a tojásokat, de szép számmal akadnak patkolt tojások, és olyanok is, amelyeket vékony drótból vart csipke vagy aprócska magokból készített minta borít.

Igazi különlegesség a Kiss Péter faragta Móra-tojás, egy hatalmas, áttört mintázatú strucctojás, amelyen a szegedi múzeum egykori igazgatójának arcképe is látható. A remekmű elkészítését a tudós író egy régészeti felfedezése inspirálta: Móra Ferenc ugyanis egy szegedi környéki ásatás során avar kori festett tojáshéjdarabokat talált. A töredékesen fennmaradt minták alapján napjainkban alkotó művészek festették meg, hogyan nézhetett ki egykor az ősi hímes tojás. Alkotásaik a Móra-tojás körül sorakoznak a tárlaton.

Ajánlott tartalom

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten.