Indul a Green City mozgalom Magyarországon

Természeti szempontból is fenntartható, biológiailag sokszínű parkok és más városi zöldfelületek létrehozását hivatott segíteni a Magyarországon idén induló Green City mozgalom, amely saját meghatározása szerint a “tudományos alapokon nyugvó városi zöldfelület tervezés” talaján áll.

Magyarország hatodik országként csatlakozott tavaly a 2003-ban Hollandiából kiindult európai mozgalomhoz, amelynek célja, hogy a funkcionális, gazdasági és természeti szempontokat kiegyensúlyozottan számszerűsítse a parkok és más városi zöldfelületek tervezésekor – mondta a mozgalom első hazai, budapesti konferenciája előtt újságíróknak Somorjai Tamás Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője kedden.
    “A természeti szempontok szinte állandóan kimaradnak, mégpedig azért, mert nincs meg az a tudás a fejekben, hogy e nélkül semmi sem fenntartható. A kizárólag funkcionális és gazdasági megfontolások alapján épített parkok mérnöki produktumok, amelyek előbb-utóbb elenyésznek, és környezetszennyezőkké válnak. A természeti szempontok figyelembevétele ráadásul jelentős anyagi megtakarításokkal is jár, például a fűtési-hűtési költségek terén” – fejtette ki.

 
    A mozgalom a témában már rendelkezésre álló tudományos – gazdasági, pszichológiai, szociológiai, tájépítészeti és ökológiai – eredményeket összesíti, és új kutatásokat is kezdeményez. A nemzetközi tudásbázisba gyűjtött eredményeket folyamatosan eljuttatják a tervezőirodákhoz, önkormányzati döntéshozókhoz, ingatlanfejlesztőkhöz és a lakossághoz. Minderre azért van szükség, mert a városi zöldterületek minősége és mennyisége egyaránt csökkenőben van, még Hollandiában is, ez pedig az alapítók szerint annak tudható be, hogy nem számszerűsítették kellő alapossággal a parkokkal járó előnyöket. Mint Vincze Tamás, a Green City mozgalmat Magyarországon koordináló Magyar Kertépítők Országos Szövetségének (MAKEOSZ) alelnöke előadásában kifejtette, a városi zöld felületek enyhítik a stresszbetegségeket – csökkentve az ezekkel járó egészségügyi költségeket, mérsékelve a kriminalisztikai következményeket -, javítják az ingatlanok értékesíthetőségét, valamint energia-megtakarítással is járnak. “A Green City fő törekvése visszakapcsolni a városokat az ökoszisztémába” – fogalmazott.

 
    Somorjai Tamás Zsolt közlése szerint Magyarországon kidolgoztak egy akkreditációs pontrendszert a városi zöldfelületek komplex kiértékelésére: ha egy projekt eléri a minimális pontszámot, használhatja a Green City nevet. Egész települések is csatlakozhatnak, amennyiben minden zöld fejlesztésük megfelel a kritériumoknak.
    Magyarországon eddig Nemesvámos jelentkezett saját projekttel – egy két és fél hektáros parkkal -, de az ügyvezető elmondása szerint számos más településsel is egyeztetések folynak. “Az idei az akkreditációs rendszer tesztéve” – tette hozzá. A Green City mozgalmat az európai kertépítők szövetsége mint ernyőszervezet koordinálja, az egyes országokban pedig helyi szervezete – Magyarországon a MAKEOSZ, illetve az általa létrehozott Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. – irányítja. A mozgalom további tagjai Hollandia, Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország; idén várhatóan csatlakozik Svájc, és Portugáliával is folynak a tárgyalások.
    Magyarországon felállt egy Green City Tanács nevű konzultációs szervezet is, amely kertészeti szervezeteket, az építészkamara tájépítészeti részlegét, egyetemeket, urbanisztikai társaságokat és önkormányzatokat tömörít.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.