Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága határozott arról, hogy a kormány számoljon be a kvótakereskedelemről, az abból befolyó összegek felhasználásáról a parlamentnek.

Kormányzati beszámolót várnak a kvótakereskedelemrő

Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága határozott arról, hogy a kormány számoljon be a kvótakereskedelemről, az abból befolyó összegek felhasználásáról a parlamentnek.

A testület keddi ülésén azt követően döntöttek így a képviselők egyhangúlag, hogy 9:10 arányban elutasították a környezetvédelmi tárca illetékeseinek válaszát Katona Tamás független képviselő interpellációjára, amely azt firtatta, hogy a kormányzat mire fordítja a kvótakereskedelemből befolyó összegeket.

Katona Kálmán (MDF) 2008 novemberében “Új kultúra a szén-dioxid kereskedelemben?” címen kérdezte a miniszterelnököt arról, hogy miért pályáztatás nélkül értékesítették az állami vagyonba tartozó szén-dioxid egységeket, a tanácsadót miért pályáztatás nélkül választották ki és mekkora bevétel származott az eladásból. A bizottsági ülésen Katona Kálmán utalt azokra a sajtóhírekre, miszerint 20 milliárd forintot már más célra felhasználtak. Kling István közölte, hogy a pénz megvan, és a nyáron megkezdődhet a pályáztatás a támogatásokért.

A képviselők tavaly novemberben elutasították Szabó Imre környezetvédelmi miniszter válaszát, ezért számoltatta most be a bizottság a minisztert, aki helyett Kling István államtitkár és Dióssy László szakállamtitkár jelent meg az ülésen.  A bizottsági határozat szorgalmazza, hogy a költségvetésben a minisztériumi fejezetnél külön sor legyen a bevételekről, de – a minél jobb tárgyalási pozíciók érdekében – ne az előirányzatról. A környezetvédelmi bizottság határozata javasolja azt is, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja meg a kvótakereskedelmet.

A beszámoltatás során a minisztériumi képviselők hangsúlyozták, hogy éppen a versenyeztetést elkerülve sikerült a legmagasabb árat elérni a 12 tárgyalópartner közül kettőből. Az eladási árat pedig eddig azért nem közölték, mert a vevők titkosságot kötöttek ki a szerződésekben, ezért csak az együttes összegről ad számot a tárca. A tranzakció során egyébként a Pénzügyminisztériummal folyamatos volt az egyeztetés – közölte Kling István. Dióssy László emlékeztetett arra, hogy az európai és a kiotói kvóta különbözik egymástól. Ez utóbbit csak államközi magánjogi szerződésben lehet értékesíteni, és a vevők kikötik azt, hogy a vételárat milyen célra használhatja fel az eladó. A vételárat elkülönített számlán kell tartani. A felhasználásra alakította ki a minisztérium a “Zöld Beruházási Rendszert” (ZBR). Az erről szóló június 3-án módosított kormányrendelet “testre szabja a zöld beruházásokat” – mondta Dióssy László. A ZBR a garanciája annak, hogy további üzleteket lehessen kötni – tette hozzá Kling István. Arra a képviselői felvetésre, hogy Magyarország lemarad egy jelentős japán üzletről, az államtitkár hozzáfűzte: a tárgyalásokon fontos feltétel a ZBR megléte, átláthatósága és az eredmények mérhetősége. Nagy Andor bizottsági elnök kérdésére, miszerint a meglévő 100 millió tonna szén-dioxidot 2012-ig el akarja-e adni a magyar állam, Dióssy László azt válaszolta, hogy a gazdasági válság miatt kínálati a piac, és csak annyi bizonyos, hogy az értékesítésből befolyó pénzeket 2012-ig kell elkölteni.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.