Kritikus tömeg: augusztusban a lakosság 48%-a ült kerékpáron

A Múzeum körúton mért forgalom megegyezik a bécsi Westbahnhof előtt mért kerékpárforgalommal.

Friss országos adatok a kerékpárhasználatról: a kutatás harmadik hullámának eredményei
Augusztusban a teljes 15 év feletti magyar lakosság 48%-a kerékpározott közlekedési vagy túrázási célból. Közlekedési eszközként országos szinten a magyar lakosság 46%-a használta kerékpárját (Budapesten 11%). A budapesti lakosságon belül a 15-29 éves korosztályban volt a legnagyobb a kerékpárral közlekedők aránya (e korosztály 19%-a használta kerékpárját közlekedésre). Az idősebb korosztályokban (40-49 éves, 60 év feletti) a férfiakra nagyobb arányban jellemző a közlekedési célú kerékpárhasználat.

2010 tavaszától a Magyar Kerékpárosklub negyedévente országos reprezentatív adatokat publikál a magyarországi kerékpárhasználat alakulásáról. Az adatfelvétel rendszeres elvégzését a TNS Hungary piackutató cég vállalta.
A felmérés főbb eredményei:
A vizsgált időszakban (július végén és augusztus elején), az évszakhoz képest szokatlanul hideg és csapadékos idő több napon keresztül meghatározta hazánk időjárását, ennek ellenére a májusi adatokhoz képest nem látunk lényeges eltérést. Közlekedési eszközként 2010 első negyedévében a magyar lakosság 38%-a használt kerékpárt országos szinten, ez az arány Budapesten 10%, a második negyedévben 47% és 18% volt.
A vizsgált időszakban a kerékpárt közlekedési eszközként használók 35%-a minden nap közlekedett kerékpárjával, a következő legnépesebb csoport a két hét alatt 10 napot kerékpározóké volt (14%). Az idősebb korosztályokban (40-49 éves, 60 év feletti) a férfiakra nagyobb arányban jellemző a közlekedési célú kerékpárhasználat, azonban a fiatalabbak körében nincs számottevő különbség e tekintetben a két nem között. A budapesti lakosságon belül a 15-29 éves korosztályban volt a legnagyobb a kerékpárral közlekedők aránya (e korosztály 19%-a használta kerékpárját közlekedésre). A vizsgált időszakban a magyar lakosság 10%-a túrázott kerékpárral, Budapesten ugyanez az arány 12% volt. A szabadidős kerékpárhasználat az átlagosnál jobban jellemző a fiatalabb korosztályokra (15-39 év) és a felsőfokú végzettségűekre.

A kutatás háttere
Az 1000 fős minta a főbb szocio-demográfiai jellemzők (nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió) mentén a 15 éves vagy idősebb magyarországi állandó lakosokra reprezentatív. A felmérést a TNS Hungary végezte.
•    Az adatfelvétel 2010. augusztus 7. és 15. között történt.
•    A pontos kérdés a következő volt: Az elmúlt két hétben (14 napban) hány napon használta kerékpárját közlekedési céllal és hány napon használta túrázni/kirándulni? Ha egy nap többször is használta, az is 1 napnak számít.
•    Azt a válaszadót tekintették kerékpárral közlekedőnek, aki a 14 nap alatt legalább 1 alkalommal használta kerékpárját közlekedési céllal, és értelemszerűen azt túrázónak/kirándulónak, aki ez utóbbi céllal szintén legalább 1 alkalommal használta kerékpárját a kérdéses időszakban.

Kerékpárszámláló: vajon mekkora a kritikus tömeg Budapesten?

A Magyar Kerékpárosklub fontosnak tartja, hogy objektív és hiteles adatokkal rendelkezzen a kerékpárral közlekedők számáról, ezért 2010. július 2-án a Múzeum körúton felállította az első kerékpáros forgalomszámláló eszközt. A közadakozásból finanszírozott mérőeszköz első két hónapjának összesítése alapján az adott szakaszon az alábbi eredményeket mérte.

•    A munkanapok átlagos forgalma 981 kerékpáros/nap
•    A legforgalmasabb időszak a 17-18 óra közötti, 75 kerékpáros / óra
•    A munkanapok forgalma kétszerese a hétvégi forgalomnak
•    A Múzeum körúton mért forgalom azonos a bécsi Westbahnhof előtt mért kerékpárforgalommal
•    maximális napi forgalom: 1507 kerékpáros / nap

A TNS felmérés részletes eredményei letölthetők a www.kerekparosklub.hu honlapról, a számlálóval kapcsolatos adatok a http://kerekparosklub.hu/navigacio/projektek/szamlalo címen érhetők el.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.