Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Nem sikerült megegyezésre jutni a klímafinanszírozás ügyében az EU-csúcs első napján. A gázkibocsátásra nagy hangsúlyt fektető, EU-tagállamok közötti tehermegosztásra tett javaslatok ugyanis ellenállásba ütköztek, elsősorban Magyarország és Lengyelország részéről.
Kilenc közép- és kelet-európai tagállam azt akarja, bármiféle tehermegosztást az EU-n belül elsősorban a gazdasági fejlettségre, semmint a kibocsátás mértékére alapozzák, ez ugyanis jelentősen csökkenti hozzájárulásukat. A svéd elnökség azonban az elosztás kérdésében olyan megegyezést próbált elérni, mely „tekintélyes [hangsúlyt fektet] a kibocsátás szintjére”.
Bajnai Gordon, magyar miniszterelnök elmondta, a javaslat a kevésbé gazdag keleti tagállamok számára „nem elfogadható”.
A Lengyelország által vezetett koalíció úgy látja, az, hogy a kibocsátásra helyezik a hangsúlyt, óriási előnyben részesíti az olyan országokat, mint például Svédország, melynek gazdasága már most is a legjobbak között van energiahatékonyság tekintetében Európában. Az Európai Bizottság számításai szerint amennyiben az elosztási kulcsot kizárólag a GDP-re alapoznák, Svédország majdnem ugyanannyit fizetne, mint Lengyelország, míg az üvegházhatású gázok és a GDP 75-25 százalékos aránya esetén a svédek részesedése nagyjából egyharmada lenne a lengyelekének.
„Ha a GNP alapján fizetünk, az ország részesedése évente öt millió euró, míg ha a kibocsátások alapján [fizetünk], 38 millió lenne.” – idézett egy bolgár diplomatát a Trud című napilap.
A megállapodást életbevágóan fontosnak tartják, mivel újraindíthatja a megtorpant ENSZ-tárgyalásokat, melyek célja, hogy a Kiotói Egyezmény helyébe lépő klímaszerződés szülessen Koppenhágában, decemberben.
Emellett az új szerződés életbe lépését megelőző, várhatóan 2010 és 2012 közötti periódusra vonatkozó gyorsított finanszírozásról szóló tárgyalások is megakadtak a kilenc ország azon követelésén, hogy a pénzügyi alapokhoz való hozzájárulás önkéntes alapon történjen. Az Európai Bizottság becslései szerint a nemzetközi finanszírozás évente 5-7 milliárd eurót igényel, melyből az EU legalább 500 millió eurót fizetne.
A svéd elnökség egy olyan megállapodást szeretett volna, mely minden EU tagállamot arra kötelezne, hogy bármekkora előre kifizetett összeg egy részét vállalja magára.
Az országok állam- és kormányfői ma visszatérnek a tárgyalóasztalhoz , hogy megvitassák a svéd elnökség új előterjesztését, és megpróbáljanak megegyezésre jutni. Az EurActiv úgy tudja, a javaslat lényege, hogy az EU gyorsított finanszírozáshoz valamint hosszú távú finanszírozáshoz való hozzájárulásánál figyelembe vennék a szegényebb tagállamok anyagi korlátait.
„Reméljük, sikerül megegyezésre jutnunk a klímafinanszírozásról holnap” – közölte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a tegnapi tárgyalásokat követően.