Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az Avatar kínai nézőivel forog a világ, szinte mindenkinek ez az első háromdimenziós mozi élménye, de a többségük úgy gondolja: megérte feltenni a szemüveget.
A kínai sajtóbeszámolók legalább annyit foglalkoznak a technikai megoldással, a 3D hatással, mint a látogatottsággal és a tartalom kritikájával. A megszólaltatott nézők egyik részénél a szemüveg 162 percen keresztül történő viselése fájdalmat okozott, jó néhányan kóvályogva hagyták el a vetítés helyszínét, mások szerint “buli” volt.
A Hszinhua hírügynökség által végzett alkalmi közvélemény-kutatásban megszólal egy Sang nevű lány, aki soha többet nem szeretne 3D élményt, mert kifejezett fájdalom volt számára a közel három óra, míg egy Li Na nevű nő elmondta, hogy igen élvezte az előadást, és elővigyázatosságból ő előre figyelmeztette barátait, nem feltétlenül szükséges végig magukon tartani a szemüveget: “elég csak az utolsó résznél”.
A népszerű internetes oldalak, mint például a sina.com, vagy a kaixin001.com.cn részletes tippeket adtak arra vonatkozóan, hogy hol és “hogyan nézzünk Avatart”. A tanácsok kiterjedtek arra is, hogy mikor (mely részeknél) menjünk ki a mosdóba, ha muszáj, illetve mely ülőhelyeken ülve érvényesül a legjobban a térhatás.
Vannak, akiket megragadott az élmény, és van, aki úgy gondolja, ennyi – ízelítőnek – éppen elég volt számára. Volt olyan is, aki tartalmilag, mondanivalójában sekélyesnek ítélte James Cameron moziját, s inkább az újszerű technikai megoldásokban látta a lényegét.
A kínaiak első 3D mozi élménye Eric Brevig 2008-ban bemutatott Utazás a Föld középpontja felé című filmje volt, tehát a műfaj itt még mindig újdonságnak számít. Az országban mintegy 4700 mozi üzemel, de alig tíz százalékuk 3D képernyős. Kínában van továbbá 11 IMAX-terem, közülük nyolc digitális.
Az utóbbi időben a filmszínházak Kína-szerte egyre népszerűbbek, s a szakértők úgy látják, hogy a 3D filmek fogadtatása is kedvező. A közönség hamarosan hazai gyártásúakkal is találkozhat. Az első minden bizonnyal a “Tangshan (Tangsan) földrengés” lesz, Feng Hsziao-kang (Feng Xiaogang) alkotása. Témája az 1976. júliusi drámai események felelevenítése, amelyek során több mint 242 ezer ember halt meg. “Semmilyen módon nem lesz hasonlítható az Avatarhoz, de Kína ezen a területen is megtette az első lépést” – jegyezte meg most ezzel kapcsolatban Csen San (Chen Shan), a pekingi filmakadémia professzora.
