Sivatagi országok húzhatnak hasznot a több, mint 100 éves találmányból, amelynek megvalósításához a technikai háttér csak ma nőtt fel. A felszálló meleg levegő hasznosítása.

Óriási kémények, szén-dioxid kibocsátás nélkül

Sivatagi országok húzhatnak hasznot a több, mint 100 éves találmányból, amelynek megvalósításához a technikai háttér csak ma nőtt fel. A felszálló meleg levegő hasznosítása.

A spanyol Colonel Isidoro Cabanyes vízióját először egy német professzor, Jörg Schlaich 1982-ben öntötte prototípusba. A szolártermikus erőmű működési elve meglehetősen egyszerű: A nagy üvegfelülettel rendelkező kollektorokba oldalról beáramló levegő a napsugarak hatására, az üvegtető alatt fokozatosan felmelegszik így a csökkenő sűrűsége miatt fokozatosan felfelé áramlik. Az üvegtető egy kürtőben végződik, amelyben a felszálló meleg levegő egy turbinán keresztül generátort hajt meg. A kilépő levegő helyére alulról folyamatosan friss, hűvös levegő érkezik.
Schlaich úr prototípusát hat teljes éven keresztül tesztelte, ám utána is még sokáig állt. Aztán egyszer csak elszakadt az egyike a 200 méter magas kéményt tartó feszítőköteleknek, így hatalmas robajlás kíséretében összedőlt az építmény. Úgy tudjuk személyi sérülés nem történt, így Schlaich úr szabadlábon maradt, ám hírneve kétségtelenül csorbát szenvedett az eset hatására. Ráadásul erőműve a beígért 100 kW-os teljesítménynek csak felére volt képes.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.