Stratégiai terv készül a Csepel Művek területének kármentesítésére

Az 56 millió forintos projekt célja, hogy az évszázados ipari tevékenység által felhalmozódott szennyezések felszámolására egy olyan komplex stratégiai terv készüljön, ami a környezetvédelmi és gazdasági szempontból leghatékonyabb, és a helyi városfejlesztési elképzelésekhez is illeszkedő megoldás kiválasztását teszi lehetővé – mondta el Kóthay László vízügyi szakállamtitkár ma a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program részeként megvalósuló munkálatok első fázisában a közbeszerzési eljáráson nyertes konzorcium (COWI Magyarország – Wessling Hungary – Agruniver Holding) a történeti kutatás és archív adatok felkutatása mellett a telep 50 pontján végez mintavételi fúrásokat az egykori gyártelep területének állapotfelméréséhez.
Az állapotfelmérésre támaszkodva készül el a rövid, közép és hosszú távú stratégiai terv, amely többek között a szennyezett területeket érintő kármentesítési feladatokra, azok ütemezésére, optimális finanszírozására és az elérhető legjobb, költséghatékony megoldásra fog javaslatot adni.

A munkálatok során fel kell tárni a területen már 1892 óta működő ipari termelés, illetve a II. világháború okozta környezeti károkat. A kivitelezést nehezíti, hogy a terület nagy részét a világháború alatt lebombázták, így a fúrásokat csak előzetes tűzszerészeti engedély birtokában lehet elvégezni. Az elmúlt években a terület tulajdonosi és tevékenységi szerkezete jelentősen
átalakult, ráadásul a privatizáció során a környezetvédelmi kérdéseket sem tisztázták. A felaprózódott tulajdonosi és tevékenységi struktúra ellenére a projekt a volt Csepel Művek területét egy egységként kezeli, ezért a beruházás egyedülálló a maga nemében, hiszen a telep ilyen szintű komplex vizsgálatára még nem volt példa.

A terület talajának és vizének legjelentősebb szennyező forrásai az ipari technológiából visszamaradt és a terület feltöltésére felhasznált salak, a világháború során a bombázások okozta és visszamaradt környezeti károk, valamint a felszín alatti infrastrukturális létesítmények (csatorna, termékvezeték) állapota. A stratégiai terv része a későbbi munkálatok pénzügyi forrásainak felkutatása, elsősorban az európai uniós pályázati pénzek hatékony felhasználására törekedve. A hosszú távú tervek között szerepel a gyárterület későbbi integrációja a városi környezetbe, illetve a meglévő hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység fejlesztése.

A Csepel Művek területén először a Weiss Manfréd által alapított Fémművek folytatott ipari termelést, a folyamatosan fejlődő gyárban 1910-ig főleg rézdobozokat, tányérokat és kis mennyiségben töltényhüvelyt gyártottak. A II. világháború végéig a növekvő területen hadiipari tevékenységet folytattak, az 1944-es légi támadások során azonban a gyár jelentős része romba dőlt. A vállalatot 1948-ban államosították, később Csepel-Vas és Fémművek néven több mint 40 ezer embert foglalkoztatott. A vállalat, mint egyedüli jogi személy 1983- ban szűnt meg és a tevékenységet 15 utódcég vette át. A termelés szintje 1990-tıl visszaesett, egyes vállalatcsoportok megszűntek és az 1994-es privatizáció során mintegy 270 tulajdonos és bérlő között osztották fel a területet.

KvVM