A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából megkezdődött a volt Csepel Művek Gyártelep mintegy 240 hektáros területének környezeti kármentesítését célzó stratégiai szakanyag kidolgozása.

Stratégiai terv készül a Csepel Művek területének kármentesítésére

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából megkezdődött a volt Csepel Művek Gyártelep mintegy 240 hektáros területének környezeti kármentesítését célzó stratégiai szakanyag kidolgozása.

Az 56 millió forintos projekt célja, hogy az évszázados ipari tevékenység által felhalmozódott szennyezések felszámolására egy olyan komplex stratégiai terv készüljön, ami a környezetvédelmi és gazdasági szempontból leghatékonyabb, és a helyi városfejlesztési elképzelésekhez is illeszkedő megoldás kiválasztását teszi lehetővé – mondta el Kóthay László vízügyi szakállamtitkár ma a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

Az Országos Környezeti Kármentesítési Program részeként megvalósuló munkálatok első fázisában a közbeszerzési eljáráson nyertes konzorcium (COWI Magyarország – Wessling Hungary – Agruniver Holding) a történeti kutatás és archív adatok felkutatása mellett a telep 50 pontján végez mintavételi fúrásokat az egykori gyártelep területének állapotfelméréséhez.
Az állapotfelmérésre támaszkodva készül el a rövid, közép és hosszú távú stratégiai terv, amely többek között a szennyezett területeket érintő kármentesítési feladatokra, azok ütemezésére, optimális finanszírozására és az elérhető legjobb, költséghatékony megoldásra fog javaslatot adni.

A munkálatok során fel kell tárni a területen már 1892 óta működő ipari termelés, illetve a II. világháború okozta környezeti károkat. A kivitelezést nehezíti, hogy a terület nagy részét a világháború alatt lebombázták, így a fúrásokat csak előzetes tűzszerészeti engedély birtokában lehet elvégezni. Az elmúlt években a terület tulajdonosi és tevékenységi szerkezete jelentősen
átalakult, ráadásul a privatizáció során a környezetvédelmi kérdéseket sem tisztázták. A felaprózódott tulajdonosi és tevékenységi struktúra ellenére a projekt a volt Csepel Művek területét egy egységként kezeli, ezért a beruházás egyedülálló a maga nemében, hiszen a telep ilyen szintű komplex vizsgálatára még nem volt példa.

A terület talajának és vizének legjelentősebb szennyező forrásai az ipari technológiából visszamaradt és a terület feltöltésére felhasznált salak, a világháború során a bombázások okozta és visszamaradt környezeti károk, valamint a felszín alatti infrastrukturális létesítmények (csatorna, termékvezeték) állapota. A stratégiai terv része a későbbi munkálatok pénzügyi forrásainak felkutatása, elsősorban az európai uniós pályázati pénzek hatékony felhasználására törekedve. A hosszú távú tervek között szerepel a gyárterület későbbi integrációja a városi környezetbe, illetve a meglévő hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység fejlesztése.

A Csepel Művek területén először a Weiss Manfréd által alapított Fémművek folytatott ipari termelést, a folyamatosan fejlődő gyárban 1910-ig főleg rézdobozokat, tányérokat és kis mennyiségben töltényhüvelyt gyártottak. A II. világháború végéig a növekvő területen hadiipari tevékenységet folytattak, az 1944-es légi támadások során azonban a gyár jelentős része romba dőlt. A vállalatot 1948-ban államosították, később Csepel-Vas és Fémművek néven több mint 40 ezer embert foglalkoztatott. A vállalat, mint egyedüli jogi személy 1983- ban szűnt meg és a tevékenységet 15 utódcég vette át. A termelés szintje 1990-tıl visszaesett, egyes vállalatcsoportok megszűntek és az 1994-es privatizáció során mintegy 270 tulajdonos és bérlő között osztották fel a területet.

KvVM

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.