Egy tartózkodástól eltekintve az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága hétfői ülésén egyhangúlag támogatta az éghajlatvédelmi kerettörvény általános parlamenti vitára bocsátását.
Az ülésen Láng István akadémikus, a klímatörvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) társelnöke kifejtette, hogy ma már biztosan előrelátható két fejlemény is elkerülhetetlenné teszi a határozott klímavédelmi lépéseket: világ népességének a bolygó egyensúlyát felborító 2050-ig mintegy 2 milliárd főnyi növekedése, valamint a fosszilis energiahordozók végessége, a fogyó olaj korszakának néhány év múlva várható beköszönte.
Az akadémikus hangsúlyozta: a törvényjavaslat legvitatottabb pontja, az üvegházgázok kibocsátásának 40 százalékos mérséklése az 1990 és a 2020 közötti időszakra vonatkozik, nem pedig a jelentől értendő. Ha az hozzáférhető legfrissebb, 2008-as adatokat vesszük bázisnak, csupán 10 százalékos csökkentést kell elérni, ami teljesíthető vállalás, s nem követeli meg például nagy iparvállalatok felszámolását – húzta alá.
A törvénynek jelentős szerepe lehet a fosszilis energiahordozóktól való függés enyhítésében, és a kvótakereskedelmi piacon is előnyös helyzetbe hozza Magyarországot – fejtette ki Láng István.
Többen is osztották a szavazáson tartózkodó független képviselő, Katona Kálmán kritikáját, miszerint a kerettörvényből fájóan hiányoznak a felelősségi körök, a határidők, a számonkérhetőség. A környezetvédelmi bizottság előző elnöke szerint a tervezet “sok jó gondolat alkalmatlan formában”; sokkal inkább egy “szétfolyó deklaráció”, mint egy törvény.
Ennek ellenére a vitában végül az az álláspont kerekedett felül, miszerint a széles civil támogatást is élvező törvényt még ebben a ciklusban el kell fogadni, hogy a tavasszal összeülő új országgyűlésnek kiindulási alapot jelenthessen a további, immár konkrétabb jogszabályok megalkotásához.
A törvényjavaslat általános vitájára kedden délelőtt kerülhet sor az Országgyűlésben, a Ház február 22-i, ebben a ciklusban utolsó ülésen pedig már végszavazásra is bocsáthatják a jogszabályt.
A környezetvédelmi bizottság megtárgyalta a környezetvédelmi törvény módosítását is, általános vitára bocsátását azonban nem támogatta, így feltehetően további egyeztetések várhatók a kérdésben.
Mint Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi és koordinációs szakállamtitkára elmondta, a törvény módosítására azért van szükség, mert az Európai Unió 2009 nyarán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a környezeti hatástanulmányokkal és szakhatósági engedélyekkel kapcsolatos hiányosságok miatt.