A 2007. és 2013. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv keretében összességében 46 milliárd forint használható fel természetvédelmi célokra – közölte Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelemért felelős szakállamtitkára csütörtökön Egerben, a Bükki Nemzeti Park új tanácsának alakuló ülését megelőzően.
Az államtitkár elmondta: soha nem jutott még Magyarországon annyi pénz természetvédelemre, mint az elmúlt 6 évben, a második Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA) végrehajtása során.A célok kijelölése érdekében már a tárcaközi egyeztetés szakaszában van a harmadik NTA, így jó az esélye annak, hogy az Országgyűlés még ebben a fél évben elfogadja az alaptervet – tette hozzá.
A szakállamtitkár elmondta, hogy az elmúlt 6 évben 33 ökoturisztikai objektumot adtak át az ország 10 nemzeti parkjában, illetve a természetvédelmi területeken.Példaként említette az aggteleki barlang egy szakaszának megnyitását, a fertőújlaki, a kőszegi, a drávakeresztúri, vagy a hortobágyi látogatóközpontokat, illetve Ipolytarnócon a bükkábrányi ősfenyők elhelyezését.Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Parki Igazgatóságok, kiemelkedően eredményesek voltak az európai uniós pályázatokon, ami összességében 12,6 milliárd forintnyi forrás elnyerését eredményezte az elmúlt évben.
A regionális operatív programokból 11 pályázat nyomán 4 milliárd forintot használhattak fel a nemzeti parkok igazgatóságai ökoturisztikai fejlesztésekre. A Környezet és Energia Operatív Programból pedig 6 milliárd forintot nyertek, 21 eredményes pályázatnak köszönhetően a nemzeti parkok, a többi között élőhely rekonstrukcióra, az erdei iskolahálózat fejlesztésére, vagy arborétumok rehabilitációjára.
Ugyanakkor egyéb, szintén uniós forrásokból 2,6 milliárd forint jutott 2008-ban természetvédelmi célokra – sorolta a szakállamtitkár.Szintén eredményként értékelte, hogy a nemzeti parkok 2002 és 2008 között soha nem látott mennyiségű, összesen 500 kiadványt jelentettek meg.
A nemzeti parkok mellett működő tanácsok megfogalmazása szerint hídszerepet töltenek be a nemzeti parkok, a helyi önkormányzatok, természetvédelmi civil szervezetek, az agrárgazdálkodók, a felsőoktatási intézmények, illetve az erdészeti társaságok között. Ennek megfelelően a díjmentesen dolgozó tanács tagjai ezeknek a szervezeteknek a képviselői közül kerülnek ki.
A 7-9 tagú, egy-egy térségben jelentős szellemi műhelyt alkotó tanácsok tagjainak megválasztása az ország 10 nemzeti parkja közül már 9-ben történt meg, azt követően, hogy lejárt a 3 éve megválasztott tanácstagok mandátuma – mondta Haraszthy László.