Törvényileg védenék az andoki kondorkeselyűket

A perui kongresszuson felvetettek egy törvényjavaslatot, amely védelmet nyújtana az andoki kondorkeselyűnek. Eme hatalmas ragadozómadár-faj egyedszáma hanyatlik, és territóriumának bizonyos részein a kihalás fenyegeti.

A törvényjavaslat támogatói szeretnék megszüntetni azt az andoki rítust, melynek során a madarakat dühöngő bikák hátára szíjazzák, ami a természetvédők szerint fájdalmat okoz nekik és meg is ölheti őket – írja a hirado.hu. A törvény a madarakat „nemzeti kincsnek” tekintené, és börtönbüntetést helyezne kilátásba bárkinek, aki bántalmaz vagy elpusztít egy kondorkeselyűt. Az andoki kondor a Föld legnagyobb madarai közé tartozik, szárnyfesztávja elérheti a három métert. Egyetlen nap alatt akár 160 kilométert is megtehet, dögökkel – elhullott szarvasmarhákkal vagy más nagy testű emlősök tetemével – táplálkozik. A madarak az Andokban élnek, élőhelyük északon Kolumbiáig, délen Patagóniáig terjed. Megközelítőleg 10 ezer kondorkeselyű maradt a vadonban, a Természetvédelmi Világszövetség a „mérsékelten fenyegetett” kategóriába sorolta őket.

A törvényjavaslat a „yawar” fesztivált célozza, melynek során az őslakosokat szimbolizáló kondorkeselyűt egy vad, a telepeseket reprezentáló bika hátára szíjazzák – írja a Reuters. A madár karmai felbőszítik a bikát. A lakosok ezt követően egymást váltva futnak a felhergelt állat elől. A hírügynökség szerint egyelőre nem tudni, a rítus milyen hatással van a madarakra, a kutatók azonban úgy vélik, a kondorkeselyűknek mindez túlságosan nagy traumát vagy komoly sérülést okoz a túléléshez.
Valószínűleg Peruban manapság nem él 500-nál több kondorkeselyű, és a populáció hanyatlik – írja a Peruvian Times. Az állománynak időbe telik regenerálódni, mivel a madár élettartama hosszú, és nem túl gyakran párosodik. A törvényjavaslat fogságbeli szaporítását is felvetheti. Az andoki lakosok több ezer éven át szentnek tekintették a kondorkeselyűket. Egy kondor 135 méteres ábrázolása az egyik leginkább ismert Nazca-vonal. A geoglifákat több mint 1500 éve vájták rejtélyes módon a perui sivatagba – írja a hírügynökség. A kecsua nyelvű közösségek Andok-szerte ma is szentnek tekintik a madarat.

A törvényjavaslatot a Colca-kanyon közelében élő peruiak támogatják. A Grand Canyonnál kétszer mélyebb képződmény népszerű turistacélpont. Ma már mindössze 25 kondorkeselyű otthona, ami a néhány évvel ezelőtti populáció töredéke. Az ott élők hetente leölnek néhány szamarat, hogy táplálékot nyújtsanak a madaraknak – mondta Elmer Cáceres tartományi vezető.
Hozzátette, hogy a turisták 80 százaléka a madarak miatt látogat el a régióba, ezért arra kérte a törvényi kezdeményezés perui támogatóit, hogy látogassák meg a provincia weboldalát, és írják alá a kondorkeselyűk megmentését célzó petíciót.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.