Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az EU-átlagot messze meghaladóan továbbra is nagyrészt fából állítja elő Magyarország a megtermelt megújuló energiát. Az anyagi nehézségek miatt mind többen fűtenek a gáznál olcsóbb fával.
Az Európai Unió 27 tagországában megújuló alapon termelt energia közel felét fából és fahulladékból állítják elő – derül ki az Eurostat uniós statisztikai hivatal csütörtöki jelentéséből. Az Európai Unió teljes energiafogyasztásának mintegy 5 százalékát fedezte fával és fahulladékkal 2010-ben, ezek egyben a legnagyobb mennyiségben felhasznált megújuló energiaforrások is. Az egyes tagországok közül a legnagyobb arányban Lettországban (27 százalék), Finnországban (21 százalék) és Svédországban (19 százalék) elégítik ki az energiaigényeket e forrásból, míg a legcsekélyebb mértékben Ciprus, Luxembourg és az Egyesült Királyság (kevesebb mint 1 százalék) támaszkodott rá. A tagállamok többségében a fa és fahulladék az első számú megújuló energiaforrás, az ilyen alapú termelésnek több mint háromnegyedét teszi ki Észtországban (96 százalék), Litvániában (88 százalék), Finnországban (85 százalék), Lengyelországban (81 százalék), Lettországban (78 százalék) és Magyarországon (77 százalék). A megújulókon belül átlagon aluli részesedéssel bír ugyanakkor Cipruson (13 százalék) és Olaszországban (24 százalék)
Fenntartható gazdálkodás
Ami a fakitermelésen belüli arányokat illeti, az EU átlagában a kitermelt körfának körülbelül 21 százalékából lesz tűzifa. Tavaly mintegy 429 millió köbméter fát termeltek ki az unióban, ennek hozzávetőleg ötödét használták föl energiatermelésre. A jelentés szerint az egész EU-ban fenntartható módon gazdálkodnak ezzel az energiahordozóval, miután az új telepítések és a természetes bővülés révén a “szaporulat”, növekmény kétszeresen meghaladta kitermelt mennyiséget. A közösség legnagyobb körfakitermelő államai, Svédország, Németország, Franciaország és Finnország együttesen az EU27 termelésének több mint felét adják.
A körfát két fő felhasználási módja alapján ipari körfára, illetve tűzifára lehet elkülöníteni. A tagállamok zömében az ipari célú felhasználás messze fölülmúlja a tüzelésit. A tavalyi adatok alapján mindössze három ország termelt több tűzifát, mint ipari körfát: Olaszországban 74, Görögországban 72, Magyarországban pedig a kitermelt teljes mennyiség 52 százalékát tüzelték el. Noha itthon kétségtelenül a biomassza rendelkezik a legnagyobb potenciállal az egyes megújuló energiaforrások között, ahogyan azt az Akadémia 2006-os tanulmánya is megállapítja, azonban ezt a lehetőséget elsősorban energetikai növénytermesztéssel, agrárhulladék-feldolgozásal és egyéb biohulladékok feldolgozásával lenne kívánatos teljesíteni, nem pedig az egyéb területek szempontjából is értékes körfa eltüzelésével. A hazai megújulóenergia-támogatások megjelenésével a kétezres években számos biomassza erőmű épült, amelyek gyakran szintén ezt a pazarló módit választották, részben az erdőgazdaságok gyenge anyagi lehetőségeit is kihasználva. Az utóbbi években pedig a gazdasági nehézségek miatt a szakemberek szerint a magyar lakosság mind nagyobb része tér vissza a gáztüzelésről a fával, fahulladékkal, illetve egyéb szilárd – olykor veszélyes – anyagokkal történő fűtésre.
