Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Pár héttel ezelőtt már írtunk az ENSZ legfrissebb kutatásáról, mely az óceánok állapotát, és a leginkább elterjedt két veszélyes szennyezőanyagot vizsgálta meg.
A műanyag- és cigarettaszármazékok mellett további források is felelősek a vízi élet veszélyeztetésében, legyen szó folyókról, tavakról, parti övezetekről.
A szennyvíz és a műtrágya, mint a legelterjedtebb veszélyforrások. A szennyvíz kis mennyiségben, még nem jelentene akkora veszélyt, mivel a természetben lebomlik, ám nagy mennyiségben, és a legtöbb esetben erről van szó, csökkenti a víz oxigéntartalmát, mely egy idő után már nem képes támogatni az ökoszisztéma fennmaradását. Az ilyen területeket az úgynevezett „holt övezetek”, és több mint 400-at tartanak számon belőle.
A savas esőről kevesebb szó esik mostanában az elmúlt évekhez képest, pedig hatásai mit sem változtak. Sőt, az egyre nagyobb méretű szén-dioxid-kibocsátásnak köszönhetően még nagyobb veszélyt jelent a környezetre. A fosszilis tüzelőanyagok égetése során felszabaduló vegyületek kölcsönhatásba lépnek a levegő vízmolekuláival. A savas eső salétromsav és kénsav tartalma pedig szennyezi a vizeket és a talajt. A túl sok savas eső hatására felborul a vizek ökoszisztémája, módosul a növények növekedése és a talajminőség is. Egy amerikai felmérés szerint annak az esélye is megvan, hogy a talaj maga huzamosabb idő elteltével nem megújuló forrássá válik.
A nem közvetlen forrásból származó szennyezések esetében sokszor lehetetlen megállapítani az origót. A mezőgazdasági lefolyások, a bányászati hulladékok, az útbetonozás vagy az ipari tevékenység következtében, akár több kilométerre kialakuló szennyeződéseket sorolják ide. Hatásuk rendkívül romboló, az esővízzel, az olvadó hó és a környező patakok, folyók által mérgező vegyi anyagok terülnek el a területen.
Az olajfúrás, a vezetékek és a szállítás mind óriási veszélyt hordoznak magukban. A véletlen balesetek hatalmas, és minden tisztítási kísérlet ellenére, visszafordíthatatlan károkat tesznek a tengeri életben.
A termikus környezetszennyezés pár évtized alatt átírja az érintett vizek növényvilágát és fajállományát, egyes egyedek kihalásához is vezetve. A folyamatos és jelentős hűtést igénylő erőművek jelentik a legnagyobb közvetlen veszélyt ezen a téren, de az éghajlatváltozás is hozzájárul az ökoszisztéma átalakulásához.