Egy hatalmas kísérleti teremben felépített “energiaházban” vizsgálják brit szakemberek a klímatudatos, karbonszegény háztartási fejlesztések lehetőségeit – számol be a BBC News.
A Salfordi Egyetem által gondozott kísérlet kedvéért egy komplett sorházat építettek fel egy zárt teremben, melyben változtatható a hőmérséklet, a fényerő és a nedvességtartalom, így szimulálhatók olyan időjárási viszonyok, mint a fagy, az eső vagy a hóesés. Az energiaház névre keresztelt épületet Greg Barker brit energia- és klímaügyi miniszter avatta fel. Becslések szerint a brit szén-dioxid-kibocsátás 25 százalékáért az otthonok a felelősek, így a házállomány felújítása kulcsfontosságú, ha az ország teljesíteni akarja vállalását, miszerint 2050-ig 80 százalékkal mérsékli karbonkibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Erik Bischard, a hároméves projektben részt vevő egyik kutató szerint a felújítások azért életbe vágóan fontosak, mert a 2050-es házállomány 70 százalékát olyan épületek teszik majd ki, melyek már most is állnak.
Bischard professzor felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a brit házak több mint 90 százaléka nem teljesíti a szigetelésre és energiahatékony háztartási eszközökre – például bojlerekre és mosógépekre – vonatkozó ajánlásokat.
A szakpolitikai célok elérését nehezíti, hogy a brit lakóházak 80 százaléka magántulajdonban van. A tulajdonosok felújításban való érdekeltté tételét szolgálja a koalíciós kormány által meghirdetett Green Deal Scheme (Zöld Elosztási Rendszer), melynek keretében 2012-től a tulajdonosoknak lehetőségük lesz a szigeteléshez kölcsönt kérni energiaszolgáltatójuktól, amit később a megtakarításokból törlesztenek majd. Greg Barker a BBC Newsnak elmondta: az energiaház-kísérlet eredményei kulcsfontosságúak a rendszer kialakítása szempontjából.
Paul King, a Green Building Council (Zöld Építési Tanács) vezetője szerint a szolgáltatótól kapott kölcsön jó kezdeményezés, mivel a felújítások legnagyobb akadálya jelenleg a magas kezdeti költség. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a potenciálisan magas kamatok még így is komoly ellenösztönzést jelenthetnek, és korlátozhatják a megvalósuló beruházások számát. “Hacsak nem tartjuk alacsonyan a finanszírozás költségét, például az új Green Investment Bank (Zöld Beruházási Bank) használatával, el fogjuk szalasztani ezt a vissza nem térő alkalmat a karbonkibocsátás és az energiaszámlák csökkentésére és új zöld munkahelyek teremtésére” – hangsúlyozta.