Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Ha a címbeli helyzetképet kell bemutatni, akkor stílusosan pasztellszíneket kell használni, mert ezt követeli a hazai hőszivattyús piac árnyalt megjelenítése.
A közelmúltban sok körülmény segítette a megújuló energiák térnyerését (EU Klímacsomag elfogadása, orosz-ukrán gázvita, fosszilis energiahordozók árnövekedése stb.), ugyanakkor a világgazdasági válság hatásai nem kímélték a potenciális megújuló piac megrendelőit. Vizsgáljuk tehát meg, hogy a hőszivattyús technológia elismerését és elterjedését milyen események befolyásolták.
1. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Geo tarifa bevezetése a lakossági és kisfogyasztói szektorban a 28,03 Ft/kWh ár ellenére sem hozott áttörést a hőszivattyús beépítések számában. A reklámozott promóciós ajánlathoz – az 5000 kWh térítésmentes kontingenshez, amelyet a hőszivattyús vállalkozások átvállaltak – kb. 6-8 cég csatlakozott, 2009 tavaszán, a Construma-Hungarotherm 2009 kiállítás idején. A szektorra ható gazdasági válságot egy példán keresztül tudnám jól szemléltetni: egy hőszivattyús cégnek a Construma 2009 kiállítás ideje alatt legalább 100 db ajánlatkérője volt, amelyek közül- további kb. 10%-os kiállítási kedvezmény ellenére – jó ha 10% megrendelés realizálódott. A példán keresztül is jól mérhető, hogy a Geo tarifa egyelőre azokat a korábbi hőszivattyús beruházásokat hozta helyzetbe, ahol legális engedélyezett földszonda fúrások és korrekt hőszivattyús üzembe helyezések voltak. Tehát a hőszivattyús rendszerek utólagos legalizálását segítette. Ugyanakkor, az ÉTE Hőszivattyús Szakosztály tagjaival együtt hibának tartjuk, hogy olyan műszaki paramétereket állított követelményként a Geo tarifaigénylők elé, amelyeket sem a nemzetközi gyakorlat, sem a hazai Hőszivattyús Szakosztály általi javaslat nem támogatott. Jelenleg is folyik a véleménycsere a Geo tarifa bevezetésének tapasztalatairól, és reméljük a szakmai – nemzetközi gyakorlattal egyező – megalapozott módosításokat. Megjegyezzük, hogy időközben a Geo tarifa ára az áfa-emelés miatt már 29,51 Ft/kWh-ra növekedett.
2. A hőszivattyús piac további fejlődését szolgálná, ha a Geo tarifa mintájára – közös előkészítő munkánk eredményeként – a Magyar Energia Hivatal (továbbiakban: MEH) bevezetné a hasonló árazású, ún. „H” hőszivattyús tarifát az egész ország területére. Csak remélni tudjuk azt is, hogy a MEH vezetőváltása inkább segíti a mielőbbi – talán ez évi – bevezetést. Továbbá reméljük, hogy a MEH által is prognosztizált évi 1000-2000 db hőszivattyús rendszer üzembe helyezés ebben az esetben megvalósulhat.
3. További lényeges -a hőszivattyús piacot befolyásoló- esemény volt az első félévben a pályázatok kiírása. Itt is felemás eredményekről számolhatunk be:
– A KEOP-2009-4.2.0./B és KEOP-2009-5.3.0./B megújuló energiát támogató vállalkozói pályázatok megjelenése örvendetes törekvés. Szakosztályi minőségünkben folyamatosan konzultáltunk az Energia Központ Kht-val a kiírási feltételek meghatározásában, hogy az NFÜ, mint kiíró a vállalkozások számára világos és teljesíthető feltételeket állítson fel. Sajnálatos, hogy a KEOP a közép-magyarországi régióra nem vonatkozik, és erre a területre utólag, más feltételekkel és intenzitással a KMOP keretében nyílik pályázati lehetőség hőszivattyús beruházás megvalósítására.
– A NEP 2009 lakossági pályázati kiírás rendkívül megkésett az augusztus 1-i beadási starttal. Ehhez is a megújuló energia területén működő vállalkozások médiában megjelenő követelésére volt szükség, az Energia Klub szervezésével.
Sajnálatos, hogy az év fele már eltelt, és várhatóan a hátralévő időben a hőszivattyús rendszerek pályázati száma a növekvő 1.470.000. Ft támogatás ellenére sem fogják elérni a 2008-as számot. Ennek oka, hogy a hőszivattyús beruházások előkészítése és kivitelezése hosszadalmas, így év végére kevés hőszivattyús fűtési rendszer kerülhet támogatással beüzemelésre.
Mindezek alapján várható, hogy csak a kiszámítható, évenként rendszeres pályázat-kiírás és áramtarifa együttesen tud szignifikáns eredményt elérni. Ezekkel a hőszivattyús rendszerek megtérülési ideje 4-5 évvel csökkenhet.
4. A hőszivattyús piac további befolyásoló tényezője, maguk a hőszivattyús vállalkozások szolgáltatási színvonala és a szakmai környezetük fejlődése.
Ezen a területen is ellentmondásos a kép, mert a folyamatos szakmai színvonal emelkedése, a nemzetközi szakmai gyakorlat átvétele mellett még sok rossz referencia és inkorrekt kivitelezői magatartás is megfigyelhető.
Ezek miatt nagyon fontos, és pozitív fejlemény, hogy megjelent „Hőszivattyús rendszerek” címmel a hazai hőszivattyús szakirodalom aktuális hazai és nemzetközi példákat is feldolgozó könyve, Heller László születésének centenáriumára. Mint a könyvhöz írt ajánlásomban is írtam, a könyv sokoldalú elméleti és gyakorlati megközelítésével segíti a tájékozódást a potenciális hőszivattyús beruházóknak. A könyv további érdeme a komplex szemlélet, amellyel bemutatja, hogyan kell egy épület energiaértékeléséhez hozzárendelni a hőszivattyús rendszerek tervezését, figyelembe véve a földhő, a rétegvíz, és a környezeti levegő, mint elsődleges hőforrások sajátosságait. Ezúton is köszönetet szeretnék mondani a szerzőknek: Komlós Ferencnek, Fodor Zoltánnak, Kapros Zoltánnak, Dr. Vajda Józsefnek és Vaszil Lajosnak. Remélhető, hogy a könyv elolvasása sokakban fogja tisztázni a hőszivattyús technológiákkal kapcsolatos esetleges félreértéseket, és ezzel segíti a nemzetközileg már bizonyított hőszivattyúzás hazai létjogosultságát. A mű hivatalos bemutatója 2009. szept. 29-én a Magyar Építőművészek Szövetségének Székházában (1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.) lesz 18.00 kezdettel. A könyv a helyszínen megvásárolható.
5. Az aktuális szakmai kérdéseknél maradva nagyon lényeges, hogy az EU RES direktíva pontosan előírja a hőszivattyúkra – mint önálló gépekre – a COP hatásfok elvárásokat a különböző primer hő nyerési módoktól függően, és előírt primer/szekunder előremenő hőfokszinteket.
Ezek: Szondás rendszereknél BO/W35 – 4,0
Vízkútpáros rendszereknél W10/W35 – 4,5
Levegős rendszereknél A2/W35 – 3,0
Direkt elpárologtatós rendszereknél E4/W35 – 4,0
Fontos tudni, hogy ez nem a teljes rendszer COP előírása, csak a gépre vonatkozik és a COP érték megváltozik, ha nem a felsorolt hőfokszintre méreteztünk. Például szekunder 45 ºC esetén, már néhány tized csökkenés várható géptípustól, gyártmánytól függően.
Ezért a jövő törekvése a komplett hőszivattyús rendszerekre vonatkozó SPF: éves hőszivattyús-rendszer hatékonyság kimutatása.
A nemzetközi hőszivattyús előírások az SPF értékre minimumot írnak elő, amely az alábbi összefüggésből számítható:
SPF > 1,15 x 1/ɳ
ahol ”ɳ” a teljes bruttó villamos energiatermelés és a villamos energia termeléséhez felhasznált elsődleges energia aránya.
Az EUROSTAT adatok alapján, EU átlagként kell kiszámítani. Az EU átlag ɳ = 0,4 míg a hazai villamos ɳ = 0,35. Ez alapján az EU SPF > 2,875, a hazai SPF > 3,285.
Tehát, a hazai hőszivattyús rendszerek szezonális teljesítmény faktorának nagyobbnak kell lenni 3,285-nél, és ebben az esetben a villamos hőszivattyúzás a megújuló energia és káros anyag kibocsátási peremfeltételeinek megfelel.
Kiemeljük, hogy SPF értékre nagyobb elvárásokat sem pályázatoknál, sem egyéb támogatási mód kiírásánál nem lehet alkalmazni. Fontos, hogy az SPF normákat hiteles monitoring rendszerek mérési eredményei alapján lehessen számítani. Erre jó példa mind a Raiffeisen Bank Back Office, mind a Pannon Ház monitoring rendszerei.
Befejezésül pedig néhány aktuális információ a hőszivattyús szakterületről:
Folyamatosan egyeztetünk a Magyar Bányászati Hivatallal a hőszivattyús engedélyeztetés egyszerűsítése, valamint a horizontális felszín közeli kollektorok engedélyezési eljárásból való kivonása érdekében. Javasoltuk az elektronikus ügyintézést, és mielőbb adatbázis felállítását EU példák alapján, amely gyorsan tájékoztatná a beruházót arról, hogy hol lehet és hol nem lehetséges földhő szondát telepíteni.
A Miskolci Egyetemen befejeződött a geotermikus szakmérnöki képzés első szemesztere, amelynek tematikájában szerepelt a hőszivattyús technológia is egy félévben.
A Hőszivattyús Szakosztály fontos feladatának tekinti a második félévben az EU minőségi kontroll bevezetését, és a továbbképzések szakosztályi kereteinek megszabását önálló költségvetésű képzési rendszerekkel tervezők, kivitelezők, fúrási vállalkozók részére.
A médiában napjainkra rendszeressé váltak a megújuló energiát közérthető módon feldolgozó ismeretterjesztő sorozatok, és ezen belül a hőszivattyús előadások.
Az év végére több hazai fejlesztő központban, részben állami támogatással befejeződnek hazai hőszivattyú gyártási programok. Remélhetőleg a tesztek nemzetközi összehasonlításban is jó műszaki paramétereket eredményeznek, csökkenő árak mellett.
Örömteli, hogy számos állami nagyberuházás tender kiírásában megjelent a hőszivattyús földhő hasznosítási technológia és remény van arra, hogy a méltán híres Pannon Ház hőszivattyús projekthez hasonló hőszivattyús rendszerek épüljenek.
Az ÉTE Hőszivattyús Szakosztály saját szervezetének átalakításán dolgozik, hogy a hazai hőszivattyús szakmai érdekképviseletnek minél jobban megfeleljen. A Szakosztály a mintegy 130 hőszivattyús vállalkozó megkeresésével év végén anonim – jogi iroda közreműködésével – felméri a 2009. évi hőszivattyú forgalmazást, a hiteles piaci információk, és az EU statisztikához való felhasználás érdekében.