Az Európai Bizottság azt szeretné, ha 2020-ra 20 százalékra emelkedne a megújuló energiaforrások aránya az EU-tagállamokban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv azt a célt fogalmazta meg, hogy Magyarországon ez az arány 2013-ra 14 százalékra emelkedjen. Hogy ebben mennyire partner a lakosság, a Forsense 1000 fő megkérdezésével végzett közvélemény-kutatásából kiderül.
Ismerik az emberek az alternatív energiaforrásokat
A Forsense közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a magyar emberek jelentős része ismer alternatív energiaforrásokat vagy hallott ezekről. A válaszolók mindössze 18 százaléka nem tudott spontán megnevezni egyetlen típust sem. Az önállóan leggyakrabban említett illetve ismert energiaforrás a napelem volt (62 százalék), ezt követte a napkollektor (41 százalék), a hasonló arányban említett (34-35 százalék) szélturbina és geotermikus energia, míg a biomasszát az összes megkérdezett 16 százaléka említette. A fenti lehetőségek felsorolásával a válaszolók lényegesen nagyobb arányban, 70 százalék felett számoltak be az alternatív energiaforrások ismertségéről.
Fontosnak tartjuk, és sokan még áldoznánk is rá
A kérdezettek jelentős hányada fontosnak tartja hagyományostól eltérő energiaforrások terjesztését: a megkérdezettek 57 százaléka szerint nagyon fontos, míg 26 százalék szerint fontos az alternatív energiaforrás népszerűsítése. (A válaszolók mindössze 2 százaléka tartotta a kérdést lényegtelennek.)
Arra a kérdésre, hogy alkalmaznának-e alternatív forrásokat a háztartás energia szükségletének kielégítésére, a válaszok döntő többségben pozitívak voltak, csupán 13 százalék volt nemleges a 84 százalék igen mellett. A válaszolók 43 százaléka vágna bele biztosan vagy valószínűleg egy ilyen beruházásba, ami ismerve a lakosság erre a célra fordítható forrásait, illetve az ilyen típusú beruházások mai költségeit, meglepően magas arány. A kérdezettek valamivel több, mint a fele viszont valószínűleg illetve biztosan nem költene egy olyan beruházásra, mellyel háztartása részben alternatív energiaforrásra állna át (a teljesen elzárkózók aránya 34 százalék volt).
Korcsoport szerinti bontásban megfigyelhető az is, hogy a fiatalok (18 és 35 év közöttiek) e téren is hajalmosabbak az innovatív szemléletre. Arra a beruházásra, amellyel a háztartás alternatív energiaforrásra állhatna át, a körükben az átlagnál nagyobb a pozitív válaszok aránya: 56 százalékban biztosan, illetve valószínűleg költenének egy ilyen invesztációra. Ez az arány a 35 és 54 év közöttieknél 49 százalék, míg az 55 év felettiek 31 százalék.
A lakóhely típusa is hatással van a véleményekre: a megyei jogú városokban 49 százalék, a falvakban 43 százalék, Budapesten 38 százalék azok aránya, akik valószínűleg, illetve biztosan költenének ilyen befektetésre. A fővárosban az alacsonyabb beruházó szándék minden bizonnyal a távfűtéses lakások és a társasházak magas számából adódik. A falvakban pedig annak köszönhető, hogy egyrészt a gáz mellett vagy helyett más fűtőanyaggal, elsősorban fával fűtenek, így kevésbé tűnik égetőnek az alternatív energia használata, másrészt pedig a háztartások alacsonyabb jövedelmi szintje is befolyásolja a véleményeket.
Mennyire alkalmasak otthonaink, hogy más energiaforráshoz nyúljunk?
A Forsense által végzett vizsgálatban a kérdezettek a 60 százaléka azt állította, hogy lakása alkalmas lenne arra, hogy alternatív energiaforrást alkalmazzon, míg 26 százaléka ennek ellenkezőjét mondta. A településtípus szerinti bontásnál megfigyelhető, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb azok aránya, akik alkalmasnak tartják lakásukat alternatív energiaforrás bevezetésére: míg például a fővárosban ez az arány 38, addig ugyanez a falvakban 70 százalék.
(Kimutatások szerint kivétel nélkül minden lakóépület alkalmassá tehető arra, hogy alternatív energiákat hasznosítson. Az alternatív energiaforrások – nap, szél, víz, biomassza – egy része, de legtöbb esetben mindegyike helyszíntől függetlenül rendelkezésre áll.)
Költségek és megtérülés
Az adatfelvételben a Forsense rákérdezett arra is, hogy mennyit tudnának áldozni egy alternatív energiaforrás beruházásra. Az összes megkérdezett 21 százaléka 1 millió forint alatt, 28 százaléka 1-2 millió forint között, míg 4 százaléka több mint 2 millió forintot tudna áldozni egy alternatív energiaforrás beruházásra, a válaszadók 47 százaléka nem tudott pontos összeget meghatározni.
Az adatfelvételéből kiderül, hogy a megkérdezettek szerint milyen költségekkel járna egy olyan beruházás, amellyel az otthoni energiaigény felét ki lehet elégíteni. A válaszolni tudók 10 százaléka egy millió forintnál kevesebbre tippelte, 30 százalékuk egy és két millió forintra, további 20 százalékuk kettő–három millió forintra becsülte, míg a kérdezettek 10 százaléka szerint egy ilyen beruházás akár négy millió forint felett is lehet.
Természetesen fontos kérdés az is, hogy mit gondolnak az emberek a beruházási költségek megtérülési idejéről. A kérdezettek 10 százaléka szerint egy ilyen takarékossági invesztáció 1-3 év alatt térül meg, 25 százalékuk szerint 1-6 év alatt lesz rentábilis a beruházás, 12 százalékuk 7-9 évre teszi ezt az időt, míg a kérdezettek legnagyobb része, 31 százaléka, azt gondolja, hogy egy ilyen fejlesztés több, mint 10 év alatt térül meg.
Pályázatok és pályázók
A Nemzeti Energiatakarékossági Program energiatakarékossági pályázatai a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint a megújuló energiafelhasználás ösztönzését támogatják vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában. A fenn említett lehetőség ellenére a megkérdezettek legnagyobb része (34 százalék) azt gondolja, hogy a fejlesztésekhez való forrásokat önerőből kell előteremteni, ennél viszonylag kevesebben, 33 százalék mondta, hogy pályázati forrásokból is lehet gazdálkodni, míg a legkevesebben, 20 százalék a kedvezményes hitelt említette.
Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
