Napenergia

A napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj célja, hogy "életciklusuk" lejártával ezekről a berendezésekről a gyártók és a forgalmazók terhére gondoskodjanak - mondta a kormányszóvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, kijelentve: a kormány álláspontja egyértelmű ebben a kérdésben.

Újabb sikeres pályázat révén a napkohók után a jövőben napelemek is támogatják a Bugát Pál Kórház energiaellátását. A most elnyert, 128 millió forintos, 100 százalékos támogatottságú projekt révén közel 200 kWp-os napelemes rendszert épít ki a gyógyító intézmény, mely a kórház villamos energia szükségletének 15%-át lesz képes megtermelni.

Bővül a paksi atomerőmű, épülnek a nemzetközi gázvezetékek és zuhan az benzin ára - ezek alapján úgy tűnhet, nincs is értelme megújuló energiaforrásokba pénzt fektetni. A magyar kormány is hasonlóan gondolhatta, amikor környezetvédelmi termékdíjat vetett ki a napelemekre.

Az államfő szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban hibázott a kormány, az Országgyűlés, az ellenzéki pártok, a környezetvédelemért felelős ombudsman és a köztársasági elnök is - ezt Áder János a parlamenti frakciók vezetőinek szerdán küldött levelében írta.

A napelemek magyarországi megadóztatásánál is elgondolkodtatóbb az ügyben illetékes szaktárca kiléte, de az is, hogy a felmerült kérdésekre milyen választ adtak.

Az EU elektronikus hulladék kezelési direktívájának (2012/19/EU - WEEE) magyar jogrendbe ültetésével törvényileg biztosított, hogy a napelemekről élettartamuk végén megfelelően gondoskodjanak. Az ezért előre fizetendő díj (114 Ft/kg) ugyanakkor 5-7-szerese az európai gyakorlatban tapasztalt költségeknek.

Törvénymódosítást kezdeményez a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes azért, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség a honlapján tette közzé, hogy 2015. január 1-ét követően minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami - számításaik szerint - mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent. Közleményük szerint ez azért is érthetetlen, mert a napelemek fő összetevői mind újrahasznosíthatóak.

Bár a napelemek teljes egészében újrahasznosíthatóak, a kormány környezetszennyezési sarcot vetett ki rájuk. Kétszer annyit, mint az akkumulátorokra. Emellett a szélerőművek generátora és vezérlőegysége is termékdíjköteles - igaz nálunk már ezek sem épülnek. A paksi atomlobbi nyomul, vagy csak a vak pénzbehajtás?

Ma már egyre több lakóház tetején láthatunk áram termelésére szolgáló napelemeket. Mi a helyzet a vállalkozásokkal? Számukra is megtérülő és megindokolható egy ilyen beruházás, vagy egyelőre ez csak a felső tízezer kiváltsága? Lehoczki Balázst, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.