Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Megérett a helyzet arra, hogy a magyar társadalom megismerje a fenntartható fejlődés lehetőségeit és eszközeit – így összegezhetők a Magyar Telekom által, 2010. június 21-én megszervezett, XI. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetésen elhangzott gondolatok.
Az Ipsos kutatásai szerint a magyar lakosság 23%-a hallott a fenntartható fejlődésről, és csupán 2-3% ismeri a fogalom jelentését. A beszélgetésen felszólaló szervezetek többsége a cselekvés- és életformák népszerűsítését, valamint a műhely-diskurzusok folytatását szorgalmazta.
A Magyar Telekom által évente megrendezett Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés fő témája a kommunikáció volt. Szomolányi Katalin, a távközlési cég vállalati fenntarthatóság osztályának vezetője elmondta, hogy a teljes társadalom körében egyelőre alacsony a szakterület ismertsége: a magyar lakosság 23 százaléka hallott a fenntartható fejlődésről, és ennek alig tizede ismeri jelentését.
– A legtöbben egyelőre a környezetvédelemhez társítják a fogalmat, pedig további két fogalomkör (gazdasági és társadalmi programok) is ide tartoznak – mondta le Náraui Erzsébet kutató. A jelentés szerint Magyarországon az aktivitások még gyerekcipőben járnak, de érezhető az előrelépés. A munkahely szerepe a szemléletformálásban kimagasló, a vidéken élők körében erősebb a környezettudatos szemlélet, és az egyén szintjén mérsékelt aktivitás figyelhető meg. Az igazgató szerint a kommunikációban edukatív jellegű országos kampányra van szükség ahhoz, hogy a társadalom tisztában legyen a fenntartható fejlődés lehetséges üzeneteivel.
Györke Orsolya, a Magyar Telekom PR és brand management vezetője a fenntarthatóság kommunikációjáról tartott előadásában a párbeszédet és az egyének, közösségek bevonásának fontosságát emelte ki.
László János, a Magyar Kerékpáros Klub vezetője szerint az egyéni döntések példamutató szerepe a legfontosabb, ezért a cégeknek is itt kell elkezdeniük az aktivitásaikat. Közössége nevében együttgondolkodást kért a közlekedési fenntarthatóságról, a kommunikációban pedig javasolta, hogy tematikus szegmensekben folytatódjon a diskurzus.
Radácsi László, a Braun & Partners CSR Management ügyvezetője alapvető „rendszerváltást” sürget a fenntarthatósági témák kommunikációjában: az eddigiekben nagyságrendekkel több pénzt fordítottak a cégek a termékeik kommunikációjára, így nem meglepő a fenntarthatóság fogalmának és témáinak viszonylagos ismeretlensége.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány munkatársa úgy fogalmazott, hogy nem a fenntarthatóság kifejezést, hanem az ezzel jellemzett cselekvés- és életformát kellene népszerűsíteni. Barna Erika, a Kék Pont Alapítvány képviseletében pedig azt szorgalmazta, hogy legyenek további fórumok, ahol folytatható a diskurzus a fenntartható fejlődésről.
