Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A valaha autógyár-fellegvárnak számító Detroit (vagy “Motor City”) sajátos és mintaértékű módon válaszol a várost érintő drasztikus népességcsökkenésre (számokat ld. alább): az elhagyott telkeken a helyi lakosságot ellátó és tápláló, zöldség- és gyümölcstermesztésre alkalmas közösségi kertek, farmok “nőnek ki a földből”.
Meglepő azt hallani, hogy egy nagyváros népessége 1950 óta erőteljes csökkentést mutat, különösen hogy egy amerikai városról, Detroit-ról van szó írja a Greenpolis. Márpedig a település lélekszáma 1,85 millióról (1950) 912,000-re csökkent 2008-ra. A város azonban nem kíván ebbe belenyugodni, és az elhagyottan gazosodó városi telkeket “újrahasznosítják”. Ahogy arra a Michigani Egyetem tanulmánya rámutatott, ezek a kezdeményezések a lakosság gyümölcsigényének 40%-t, zöldségigényének pedig 75%-t képesek lehetnek ellátni.
A tanulány készítői a városi adatbázisok alapján kb. 3400 holdra becsülik az így hasznosítható (vagy már használt) városi tulajdonban lévő területek nagyságát. A reális eredmények érdekében a parkok, golfpályák, temetők, kórházak, iskolák stb. területeit és környékét kihagyták a számításból.
A nagyon sok kis csoport közül csak egy a “The Detroit Black Community Food Security Network”, amelynek célja többek között a helyi fekete közösségen belül az egészséges étkezés propagálása, a városi gazdálkodás, a közösségi termesztés/vásárlás népszerűsítése, valamint az agrár-szakma megszerettetése a fiatalokkal.
A tanulmány szerint mindenki más oknál fogva vág bele a városi farmerkodásba: van, aki a közösségteremtő erejében hisz, szeret ott lenni, van, aki az egészséges, jobb minőségű élelmiszert tartja szem előtt, és van, aki pedig egyszerűen plusz bevételt remél belőle.
Persze az Újvilágban sem fenékig tejfel a helyzet – a bürokrácia ott is él és virágzik (a kertek helyett), az engedélyek megszerzése egy-egy elhanyagolt városi telek “farmosítására” nem megy gyorsan. Ahogy azt Gary Wozniak, a városi gazdálkodással, közösségi kert-fejlesztéssel foglalkozó Detroit-i RecoveryPark project vezetője kiemeli, a probléma valójában az, hogy a város nem akar egészen őszintén döntést hozni – belevág-e a “kertészkedésbe” vagy sem.
A közösségi kertészkedés Budapesten sem ismeretlen persze, csak kisebb volumenben zajlik, és kevésbé látványosan is, gyakran belső udvarokon. Én erősen bízom a minél gyorsabb terjedésben, mert a friss zöldségen/gyümölcsön messze túlmutatnak egy-egy ilyen közösség társadalmi/környezeti eredményei.