A három legismertebb magyar vadászkutyafajta az egész világon ismert magyar vizsla.
A Magyarországon jelenleg legveszélyeztetettebbnek számító kutyafajta, az erdélyi kopó. Valamint a magyar agár, akik belevalóságukat már csak a versenypályákon tudják bizonyítani mivel az agarászat az utóbbi 100 évben nemcsak hogy háttérbe szorult, de tilos is. Az első vadászkutyákat a honfoglaló őseink hozták magukkal, egy részük a mai agarakra a másik részük pedig a kopókra hasonlított. Vizslák nélkül az apró vad vadászat szinte elképzelhetetlen, főként fácán, fogoly és mezei nyulak elejtésében segédkeznek. A makacs és öntudatos német vizslával ellentétben, a magyar vizsla nemcsak önmagának, de gazdájának is vadászik. Népszerűségük abban keresendő, hogy ez a kutya típus a legkezelhetőbb és leginkább gazdi centrikusabb faj a többi vizslával szemben. A kopók inkább az olyan nagyobb rejtőzködő vadak felkutatásában hasznosítják tudásukat, mint a vaddisznó. A magyar vadászkutyák további feladatai közé tartozik a sebzett vadak nyomának követése és minél előbbi terítékre hozása.
Az 1940-es években a főúri családok kiváltsága volt a vadászat. Ebben az időben főként ők tenyésztették és nagy becsben tartották ezeket a kutya fajtákat. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő vendége Tatai Sándor, a magyarországi erdélyi kopó klub tenyésztője azon a véleményen van, hogy a vadászat során az egyik legfontosabb a kutya és az ember közti kontaktus megteremtése. Míg az erdélyi kopók szélsőséges munkaterületük miatt egy önálló akaratú faj, a vizslák ezzel szemben sokkal inkább gazdafüggőek, akik a munkájuk során folyamatosan figyelemmel kísérik gazdájukat.