Nem vált be teljesen a szegedi napkollektor

„Globálisan gondolkodni és helyileg cselekedni” – ez volt a szegedi „kettes” kórház 2006-os napkollektor-beruházásának mottója. A napkollektorok a globális gondolkodás jegyében azóta is gyűjtik a napsugarak erejét, ám arról, hogy a lokális előnyök mennyire rajzolódnak ki, megoszlanak a vélemények.

„A napkollektor rendszer addig jelentett megtakarítást [a Szegedi Kórház számára], amíg a gázárak nem emelkedtek.” – mondta az EurActivnak Soós Tamás, a Szegedi Tudományegyetem üzemeltetési osztályvezetője.

A Szegedi Városi – a szegediek körében csak „kettesként” emlegetett – Kórház energetikai rekonstrukciója az Európai Unió Strukturális Alapjainak társ-finanszírozásában valósult meg 2006-ban. Szeged Város önkormányzata 147 millió forintot nyert az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében energetikai korszerűsítésre kiírt pályázaton.

Az uniós forrásokat azonban megfelelő saját erő híján a Belügyminisztérium EU Önerő Alap pályázatából további 129 millióval egészítették ki. Az önkormányzat közel 92 millió forinttal kerekítette fel a beruházás összegét a végső 368 millió forintra.

A 800 m2-es napkollektor-telepet 2006-ban helyezték el a Kórház tetején. De az energetikai felújítás részeként sor került a nyílászárók cseréjére is, és a külső burkolat alá is hőszigetelő réteg került. “A kórház paplanba burkolása ugyancsak jelentősen csökkentette az épület hőveszteségét” – nyilatkozta a Népszabadságnak Pajor László 2006 novemberében, aki akkor még a kórház főigazgatója volt.

A tavasztól őszig működő napkollektorok révén azonban az Önkormányzat további megtakarításra is számított. „A fejlesztés után a gázfelhasználás 43,1 %-al, a káros anyag kibocsátás közel felére esik vissza.” – olvasható az Önkormányzat honlapján közzétette 2006. júniusi projektismertetőben.

A megtakarítás ugyanakkor nem érte el a várt eredményt. Sánta István, az épület energetikusa lapunknak elmondta, 43,1 százalék helyett csak 31-32 százalék körüli értékben csökkent a gázfelhasználás.

A projektben megadott egyéb indikátorok sem teljesültek maradéktalanul. Az elvárt 1400 GJ-nyi (gigajoule) helyett 1100 GJ teljesítménynövelést sikerült elérni. Bár a nagyprojekt mintaként szerepel az Európai Bizottság honlapján, a Szegedi Önkormányzat az EurActivnak elmondta, a beszámoló és a projekt megvalósításának Brüsszel általi ellenőrzése még hátra van, így a hivatalos projektdokumentációba egyelőre nem kaptunk betekintést.

Soós Tamás elmondta, a megtérülés szempontjából egyelőre bizonytalan tényező a napkollektorokban lévő folyadékrendszer cseréje. 2006 óta erre még nem volt szükség, legfeljebb a kisebb szivárgások helyén kellett utántölteni, ám az üzemeltetési vezető úgy véli, nem mérhető fel előre egy teljes folyadékcsere költsége, így a megtérülést sem lehet száz százalékos biztonsággal megállapítani.

A tulajdonosváltás problémája

Az épület-energetikus szerint a céloktól való elmaradás oka nem feltétlenül a kivitelezésben, hanem a beruházást követő változásokban keresendők. Szeged Megyei Jogú Város Szakorvosi Ellátása és Háziorvosi Szolgálata, valamint az Önkormányzat Kórháza 2007. október elseje óta ugyanis átkerült a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ tulajdonába.

Szabó Gábor, az SZTE rektora 2007. október 18-án, az Egyetem és a kórház integrációja kapcsán egy „magas színvonalon működő egészségügyi ellátórendszer” kialakítását tűzte ki célul, „amelynek nincs párja az országban”. „Ehhez újra kell szervezni a teljes szegedi fekvő- és járóbeteg-ellátást.” – szögezte le a professzor.

Sánta István elmondta a betegellátás átszervezése az ágyszám csökkentésével is járt. A napkollektor rendszer ugyanakkor az eredeti betegellátási rendszer adataira épült, így a kisebb ágyszám mellett, kisebb energiaigény jelentkezett, ami nem tett jót a megvalósulási rátáknak.

Ennek ellenére a napkollektor rendszer közel három millió forintnyi kiadást spórol meg évente a kórháznak. Sóos Tamás hangsúlyozta, még nagyobb megtakarítást lehetne elérni, ha a melegvíz rendszer mellett a fűtést is bekapcsolják a napkollektor rendszerbe.

Ezzel Sánta István is egyetértett, aki szerint a 800m2-nyi napkollektor felület „nyáron túl sok, télen pedig egyenlő a nullával, vagyis a nyári túlkapacitás pont elég lenne a fűtésre”.

Következő lépések:

2010 közepe: Az Európai Bizottság ellenőrzi a megvalósulásról szóló projektdokumentációt, amelyet a Szegedi Önkormányzat Városfejlesztési Osztályának kell elkészítenie.