Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Penészt veszünk észre a lakásban. Mit tegyünk? Mindenekelőtt tegyük fel a kérdést: vajon mitől? Természetesen sohasem egyetlen körülményre vezethető vissza e kellemetlen jelenség kialakulása. Leginkább a műanyag nyílászárók beszerelésére gyanakodhatunk.
A rosszul záró ablakok ugyanis nemcsak hőt visznek ki, hanem szellőztetik is a lakást. A napi rendszeres szellőztetés, vagy szellőztetők jelentik a megoldást. Ha a falakat belülről hőszigeteljük, ez ugyancsak penészesedéshez vezethet. Ez az eljárás ugyanis télen nagyon lehűti a falakat, és ezeken a hideg felületeken csaknem biztos a páralecsapódás és ebből következőleg a nedvesedés, majd a penész kialakulása.
A fentiekből is következik, a szigetelés kulcskérdés, legyen szó régi vagy új lakásról, ha egészséges, és nem utolsó sorban, a pénztárcánkat is kímélő otthonban szeretnénk élni.
Tájékoztatásul némi információ a lakások hőveszteségének paramétereiről. Egy épület hőveszteségének közel 35 százaléka távozik a falazaton át, míg a tetőn mintegy 25 százaléka, az ablakon keresztül 20-25 százalék, a födémen 10-15 százalék, a maradék pedig a kéményen át. Érdemes tehát megfelelően szigetelt házat építeni, vagy ha ezzel már elkéstünk, a régi otthonunknál, utólag, korszerűen szigetelni a falakat.
Kezdjük azzal, mire érdemes figyelni, ha új otthont építünk. Alaptétel: a szigeteléssel kerüljük el a hőhidat, a penészedést, a téli hőveszteséget és a nyári hőterhelést. A külső falak, a magas és lapostetők és a födémek képezzék az elsődleges szigetelési területeket. A falak nappali felmelegedése ellen nyújt védelmet nyáron a hőszigetelés, ugyanis egy jóminőségű anyaggal történő szigetetés esetén a falak megőrzik hűvösségüket. Ez akár a nagy energiaigényű klímaberendezések beszerelését is kiválthatja, azaz anyagi megtakarítást eredményezhet. Csökken a téli fűtési hőveszteség, a szerkezeteken belüli páralecsapódás, következésképpen biztosítja a belső terek kellő komfortját.
Ami az utolagos szigetelést illeti, nem elég hőszigetelni a homlokzatot, hanem a tetőt, a födémet és a nyílászárókat is ki kell cserélni, ha tetemes energia-megtakarítást akarunk elérni. Hat-nyolc év alatt megtérül ez a beruházás. Milyen anyagot használjunk, hogy valóban érdemi, és hosszú távra szóljon a szigetelés? A legelterjedtebb eljárásái mód, a polisztirol alkalmazása. Ez az anyag kíváló hőszigetelőképességű, (tévhit: nem ereszti át a párát), és nem utolsú szempont, könnyen megmunkálható és egyszerűen felszerelhető. A megfelelő vastagság az egyes rétegek hővezetési tényezőinek ismeretében határozható meg pontosan. Szakszerű kivitelezés esetén, a hőszigetelés élettartama harminc esztendő is lehet. A kőzetgyapot a polisztirolhoz hasonló hővédelmi tuljdonságokkal bír. Nem éghető anyag, ezért tűzvédelmi szempontból biztonságosabb polisztirolnál, viszont csaknam kétszer annyiba kerül.
Mindent egybevetve, lényeg az hogy szigeteljünk és úgymont egységes hőszigetelő rendszert válasszunk. Megfontolandó útravaló a munkálatokhoz a következő:
Nem mérvadó és kizárólagos eredménnyel kecsegtető, ha azonos márkából válasszuk ki az összes elemet. Sokkal inkább fontos: összeférhető anyagokat válogassunk és az összetevők együttdolgozása biztosítottan ellenőrzött legyen.
