Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Érthetetlen és váratlan módon röviddel az eredményhirdetés előtt módosította a szélenergia pályázat feltételeit a nemzeti fejlesztési miniszter. A szélenergia-szektor felháborodását kiváltó módosítás olyan lehetőséget rejt magában, ami túl azon, hogy bizonytalanságot okoz befektetői körökben, akár érvénytelenné teheti az eddigi tendert is. Ez milliárdos károkat okozhat az érintett szereplőknek.
Jelenleg Magyarországon a szélerőművek engedélyezésének egyik speciális eleme a (szakmában „szélenergia-kvótának” hívott) kapacitás-létesítési jogosultság megszerzése, illetve az erre kiírt pályázati rendszer. Ilyen elnyert jogosultság nélkül a közcélú villamosenergia-hálózatra termelni kívánó szélturbina-beruházó nem köthet hálózatcsatlakozási szerződést, és nem kapja meg a Magyar Energia Hivatal engedélyét sem. 2006 tavasza óta 2010 elején először nyílt újra lehetőség a fenti kapacitás-jogosultság megszerzésére, egy olyan előre meghirdetett tiszta, átlátható és nyilvános pályázat keretében, amit a szélenergia-szakma is elégedetten fogadott. Az összesen 410 MW kapacitásra kiírt tenderre 2010. március 1-ig 68 pályázó, összesen 1175,75 MW kapacitással nyújtott be pályázatot.
A nemzeti fejlesztési miniszter váratlanul kiadott 1/2010. (VI. 18.) NFM rendelete[1] a pályázati folyamat közepén, információink szerint pár nappal a régóta várt eredményhirdetés előtt, több pontban is módosítja a szélenergia-pályázat feltételeit[2]. A miniszter – akár jelképesnek is tekinthető – döntése különösen meglepő az eddig hangoztatott zöld fejlesztések, illetve a Zöld Széchényi Terv tükrében. A módosítások alapján valószínűsíthető az eddigi pályázat érvénytelenné nyilvánítása. Ez végképp elriaszthatja nem csak a szélenergiában, hanem más megújulóenergia-technológiákban érdekelt befektetőket is a hazai piacról.
A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a jogerős villamosenergia-építési és környezetvédelmi engedélyekkel. A pályázók több évig tartó, meglehetősen költséges engedélyezési, szélmérési, szerződéskötési folyamatokon vannak túl, nagy kockázat számukra egy elutasított pályázat. Az Energia Klub becslése szerint a pályázat érvénytelenné nyilvánítása összesen 4-6 Mrd Ft értékű beruházási előkészületeket érint, és további bizonytalan időpontra halasztja a beruházások megvalósulását.
Pontosan miben módosult a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati rendelet (továbbiakban: Rendelet) és a módosítások milyen következtetések levonására adnak lehetőséget?
o Új elemekkel bővült a Rendeletben azon feltételek köre, amelyek teljesülése esetén a pályázati eljárás eredménytelennek tekintendő (17. § (2) bekezdés). Az eddig egyértelműnek tűnő esetek mellé (nem érkezett be pályázat, csak érvénytelen pályázat érkezett be, valamely pályázó súlyosan sérti a pályázati eljárás tisztaságát vagy a többi pályázó érdekeit) bekerült két további elem. A módosítás után egyrészt érvénytelen a pályázat abban az esetben, ha „a minősítő szakaszban megfelelt pályázók pályázatával megpályázott összes kapacitás mennyisége kevesebb, mint a kiírási dokumentáció alapján kiosztható összes kapacitás mennyisége”, másrészt amennyiben „a pályázók legalább 10%-ával szemben a rendeletben meghatározott kizárási ok áll fenn” és a fentiek a pályázati eljárás céljának megvalósulását veszélyeztethetik.
Érthetetlen, hogy miért érvénytelen a pályázat akkor, ha esetlegesen nem sikerül a teljes meghirdetett kapacitást kiosztani. Azon pályázók, akik megfelelnek a pályázatban meghatározott kritériumoknak, leadták a vállalásaikat, nem veszíthetik el a jogosultság megszerzésére az esélyt azért, mert a 410 MW-nál kevesebben feleltek meg az előre meghatározott kritériumoknak.
A fenti érvelés vonatkozik az önkényesen, és meglehetősen alacsonyan, 10%-nál meghúzott küszöbre is. 1175 MW beérkezett igény esetén érthetetlen, hogy pl. 1000 MW mennyiségű, a pályázat feltételeinek megfelelő kérelmező között miért ne lehetne kiosztani a kapacitásokat.
o Módosult a pályázatok elbírálásának szempontjait tartalmazó 15. § (1) bekezdés is. Eddig a pályázók ajánlatának tartalmaznia kellett, hogy mekkora átvételi áron (Ft/kWh), mekkora időszakon keresztül, évente mekkora mennyiséget kívánnak értékesíteni a zöld energiából. Új elem, hogy a pályázóknak a szabályozási képesség vonatkozásában is ajánlatot kell tenniük. A módosítás szövege szerint „a szabályozási képességre vonatkozó ajánlatot az üzemi szabályzatban meghatározott bontásban kell megadni”.
Az eredeti pályázatnak is kötelező tartalmi eleme volt megadni a tervezett erőmű műszaki adatai között az erőmű szabályozási képességét, illetve a csatolandó dokumentumok között szerepelt az a nyilatkozat, hogy szükséges esetekben a pályázó hozzájárul termelésének az elosztó hálózati engedélyes vagy az átviteli rendszerirányító általi korlátozásához. Most azonban a szabályozási képesség az elbírálás pontozási rendszerébe is belekerül, ezáltal nagyobb súlyt kap a kapacitás-jogosultságok kiosztásakor. Ez az eredeti feltételek szerinti eredményhez képest jelentősen megváltoztathatja a nyertesek körét.
o A pályázati eljárás célját meghatározó 3. § (1) bekezdés kiegészült egy negyedik ponttal. Így a korszerű szélerőmű-kapacitások létesítése, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia részarányának növelése, valamint a jogosultság hatékony, átlátható, befolyásmentes és egyenlő bánásmód elvének megfelelő szétosztása mellett további célként jelenik meg a fejlesztéspolitikai célok megvalósulása is, a módosítás szövege szerint „a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságának és biztonságos működésének fenntartása mellett”.
A pályáztatás célja annak biztosítása, hogy a meglehetősen rugalmatlan hazai villamosenergia-rendszerbe csak annyi fluktuáló szélenergia-kapacitás kerüljön be, amennyi biztonságosan szabályozható. Ez eddig is közismert volt, ennek alapján lett meghatározva a 2010-es pályázatban meghirdetett 410 MW-os korlát. A célok pontosítása tehát nem okoz számottevő változást.
o A pályázat visszavonása esetén egy újabb pályázat meghirdetését befolyásolja a Rendelet 5. § (1) bekezdésének módosítása. Eszerint a Magyar Energia Hivatal minden év december 31-ig – a hálózati engedélyesek bevonásával – elemzést végez a villamosenergia-rendszer középtávon várható egyensúlyáról, azaz arról, hogy további szélenergia-kapacitás integrálása lehetséges-e. Amennyiben igen, 30 napon belül meg kell hirdetni az újabb pályázatot.
Amennyiben a rendelet új elemei hatására a Magyar Energia Hivatal érvénytelenné nyilvánítja a 2010-es pályázatot, az újabb pályázat kiírásáig további fél év, a beadásig, illetve eredményhirdetésig pedig további hosszú hónapok telnek majd el.
A rendeletmódosítás legfontosabb eleme a pályázat visszavonására vonatkozó elemek utólagos beemelése. Kézenfekvő az a következtetés, hogy a minisztérium olyan feltételekkel egészítette ki a rendeletet, amelyek alapján el lehet kerülni a pályázat eredményének kihirdetését. Az Energia Klub eddig is több fórumon is kifejtette azt a véleményét, hogy a megújulóenergia-célok megvalósulásához beruházásokra van szükség. Magyarország eddig sem a kiszámítható viszonyokról volt híres. A széltender visszavonásával félő, hogy nem csak a szélenergia-, hanem a többi megújulóenergia-szektor sem fogja komolyan venni a kormány zöldítési terveit.
[1] Lásd Magyar Közlöny 104. száma, 2010. június 18., péntek [2] A szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet